Életünket a karma határozza meg, igaz? Befolyásolja a karma az odaadó szolgálatot?

A szolgálat az élet. Karma annyi, mint szenvedni.

Az életünk kitartó utazás, ezért mindig fogunk találkozni nektárral és szerencsétlenséggel. Ezt a mi lelki családunkban is láthatjuk és érezhetjük. Része az életünknek, a karmánk része. Csak a lelki szolgálat nem karma. Ilyenkor a kegy avatkozik bele az életünkbe. Odaadó szolgálat karmája, ilyen nincs. Az odaadó szolgákat a lélek szabad döntése, hogy az abszolútat fogja keresni. Döntés, hogy érezze az értékelést, a részvétet, és arra vágyódjon, hogy az Úr örök szolgája legyen. Vagy Sridhar Mahárádzs szavaival, a szerető odaadó szolgálat nem munka. A lélek vágyódásából fejlődik ki.

Bhaktivinoda Thákur ezt mondta: A szabadság a legnagyobb ajándék. Szabadság annyi, mint az igazságnak szentelni magadat, odaadni a szívedet másoknak, és az energiádat mások szolgálatában használni.

Krsna maga mondja a Bhagavad-gítában (18.66):

Hagyj fel a vallás minden változatával, és hódolj meg csak Nekem. Én megszabadítlak minden bűnös visszahatástól. Ne félj. – Krsna személyesen biztosít minket, hogy meg fog minket védeni, megszabadít minden karmától. Nekünk csak odaadóan kell szolgálnunk Őt.

De nem várhatunk el egy konfliktusok nélküli életet. Szembe kell néznünk a konfliktusokkal, felül kell emelkednünk, hogy fejlődjünk. Ez olyan dolog, amit a bhakták gyakran figyelmen kívül hagynak. A tény, hogy van anyagi testünk, azt jelenti, hogy az meg fog öregedni, megbetegszik. A tény, hogy van elménk, azt jelenti, hogy terveket kell szőnünk. Csak a transzcendentális szeretetnek nincs semmi köze az anyagi karmához, az őszinte vágynak, hogy kiszabaduljunk a májából, és megtegyünk valamit a lelki tanítómesterért.

Ez a Bhagavad-gítá felszólítása. Krsna beszél az előírt kötelességekről, és beszél a személyes, szeretetteljes felszólításról. Sose mondta, hogy Rá gondolni, a bhaktája lenni előírt kötelesség. Ezek bizalmas kinyilatkoztatások azok számára, akik nagyon kedvesek Neki.

Ha a lelki utat választjuk, szembe kell néznünk a körülöttünk levő anyagi világ kínzásaival, fiatal bhaktink éretlen cselekedeteivel, másokkal, akik közel állnak hozzánk, és a saját karmánkkal, amely továbbra is gyümölcsöket hoz bennünk. De nem szabad elfelejtenünk: Krsna intézi úgy, hogy a karmánk próbatételekben nyilvánuljon meg, és ezek vezetnek a lelki fejlődéshez.