Könyvek‎ > ‎

Az ásramvezető kézikönyve

Útmutató mindazoknak, akik a lelki közösségi életet gondozzák

Bevezető

Az utóbbi 23 esztendőben a lelki közösségi élettel foglalkoztam. Miután különféle kommunákban és egy jóga asramban laktam, 1971-ben a németországi, düsseldorfi Hare Krsna asramba költöztem.

1972-ben, Párizsban találkoztam lelki tanítómesteremmel – Sríla A.Cs. Bhaktivédánta Szvámí Prabhupáddal – ez meggyőzött arról, hogy amit kerestem, azt meg is találtam. Tizennyolc évesen még nem sok elképzelésem volt arról, hogy mi történik velem ezután. Először arra gondoltam, ha elfogadom a lelki tanítómesteremet, ezzel életem minden problémája végetér. De néhány éves Hare Krsna szerzetesként kezdtem megérteni, hogy ez a mozgalom többet kíván, mint lelkes utcai prédikálókat. Egyre többet foglalkoztam lelki tanítómestereim mozgalmának olyan oldalaival, mint az új tagok képzése, a kiadványok gondozása, az asramok könyvelése, vidéki közösségek alapítása, a főiskolai prédikáció, a vasfüggöny mögötti titkos misszió, asramok vezetése és sok más szolgálat.

Így sokszor kértem tanácsot, hogy hogyan cselekedjek helyesen. Egy hittestvérem a következőt mondta: „ Tőled, mint a bhakták megbízott vezetőjétől elvárják, hogy mindenben élenjárj. Első osztályú vezetőnek kell lenned, aki ért az emberek nyelvén. Olyannak, aki jól ápolja a közösségi kapcsolatokat, és sohasem lesz mérges. Mindig vannak jó tervei, hogy hogyan tartsa fenn az asramot s élete példás a lelki gyakorlatokban, mint a kora reggeli kelés, az éneklés, a leckeadás és könyvosztás. S ha házas, akkor jó férj és apa, stb., stb.”

Néha, különösen miután mesterem elhagyta e világot, szembesültünk olyan problémákkal amikre nem is számítottunk és megoszlott a véleményünk arról, hogy hogyan is oldjuk meg azokat. De ez hosszú történet, és most nem is annyira fontos. Ami viszont fontos, az az, hogy megpróbáljuk hittel szolgálni a mesterünket, a saját lelki eszményeinket, megpróbálni meghódolni minden nap jobban, mint azelőtt. A mester fizikai eltávozása után minden tanítványnak kötelessége növelni lelki tanítómestere szerető családját. Például segíthet egy fejlett vaisnavát vagy hittestvért. Ha szívében égető szükségét érzi annak, hogy teljes felelősséget vállaljon az új bhakták életében, akiket ő maga hívott az odaadó szolgálatba, akkor tovább kell növelnie az Úr Csaitanja fáját, ahogyan azt minden guru, és maga Krsna is kérte. Ezt nevezik guru-paramparának.

1984-ben a személyes felelősséget vállalva több asramot nyitottam. Sríla Prabhupáda Dél-Amerikába küldött. Az ISEV (Védikus Tanulmányok Főiskolája) és a VRINDA (Vrndávani Intézet a Vaisnava Kultúráért és Tanulmányokért) – melyet Sríla Prabhupád és szannjász-gurum, Sríla Srídhar Maharádzs inspirációjára alapítottam, fokozatosan egyre több országban elterjedt.

Szerencsére kedves hittestvéreim a segítségemre voltak. Asramról-asramra utazva, az egyes vezetőkkel és a vaisnava testületükkel tanácskozva, kellő betekintést nyerhettem abba, hogy milyen főbb problémákkal szembesültek, és hogyan oldották meg azokat. Kétségtelen, hogy minden siker kulcsa az alázat. Ez a könyv lassan készült el, mert sokat utaztam, de ezt a szolgálatot szerettem volna felajánlani azoknak a bátor prédikálóknak, akik a Kali kor előrehaladt volta ellenére is szeretnének segíteni másoknak azzal, hogy lelki oázisokat teremtenek. Lehet, hogy nincs elég tapasztalatotok, és hibákat követtek el, mégis arra kérlek benneteket, hogy napról-napra jobban őrizzétek az Igazságot. Ez tesz majd boldoggá benneteket, és azokat is, akik kapcsolatba kerülnek veletek.

Röviddel azelőtt, hogy Sríla Prabhupád elhagyta ezt a világot a következő tanácsot adta nekünk: „Ha nem folytatjátok a prédikálást, ismét hippikké váltok.”

Kérlek áldjatok meg azzal, hogy sikeressé váljak lelki tanító-mestereim szolgálatában, s hogy elérhessem Srí Hari Náma Prabhu tiszta dicsőítésének síkját.

Kelt, Mexikó, 1995. febr. 22-én

'Szvámí B.A. Paramadvaiti'

--------------------------

Az ásramvezető és az emberi kapcsolatok

A Vaisnava Tanács

Az egyéni lélek egyik legfőbb problémája az a hajlam, hogy küzd a legjobb pozícióért. Minden feltételekhez kötött lélek megpróbál a lehető legjobban élvezni, és kész lenézni másokat, vagy irigykedik azokra, akiknek megvannak azok a dolgok, amikről azt hiszi hogy neki is szüksége lenne.

Még az olyan nagy lelkek is gyakran ilyen emberi gyöngeségek befolyása alá kerülnek, mint az asramvezető, aki mások életéért is felelősséget vállal. Ez ellenséges légkört teremt körülöttük. Gyakran nem hallgatnak a jó tanácsra, vagy nem adnak jó lehetőséget közösségük más tagjainak a fejlődésre. És hogy még rontsanak a helyzeten, gyakran azzal leplezik saját alkalmatlanságukat, hogy azt hirdetik, szinte soha sem tévednek. Ez hátráltatja a fejlődést, s az asrami közösség elveszti hatékonyságát. Ennek persze nem kell így lennie, ugyanis Sríla Prabhupád számos útmutatást adott nekünk, hogy olyan közösségi vezetést hozzunk létre, ami mindig igazságos és fejlődőképes, és ami mindig a Guru, sásztra és a szadhuk akarata szerint működik.

Sríla Prabhupád példát mutatott, hogyan kell asramot vezetni:

Még egészen az elején, az első templomában, New York-ban létrehozott egy vaisnava testületet, hogy ez intézze a templom ügyeit. Ez a testület egy elnökből, egy helyettesből, pénztárosból, titkárból és más megbízott tagokból állt. Ellenezte a centralizációt, és minden egyes tanítványától elvárta, hogy személyesen vállaljon felelősséget, és legyen kész bármilyen szolgálatra.

Sokszor kérte tanítványai tanácsát különböző problémák megoldá-sában. Elfogadta, amikor mozgalma egyes vezetőit a rájuk bízott bhakták elutasították, és sok esetben adott igazat bármelyik bhaktának, aki nem volt elégedett azzal, amit a vezetője csinált.

Röviden, a Vaisnava Tanács rendkívül fontos minden asram számára. A közösség minden olyan tagját meg kell hívni a Vaisnava Tanács heti gyűlésére, aki több mint három hónapja komoly odaadó szolgálatot végez, még akkor is, ha az asram területén kívül lakik. Hetente össze kell gyűlniük, függetlenül attól, hogy hányan tudnak részt venni. A titkárnak minden gyűlést a jegyzőkönyvben kell doku-mentálnia.

A tanácstagoknak arra kell törekedniük, hogy minél több embert vonjanak be ebbe a fórumba, a Krsna-tudat összefogott terjesztése érdekében.

Ez a legjobb hely arra, hogy megtanuljuk hogyan prédikáljunk, szervezzünk és legyünk Krsna-tudatosak. Az elnöknek általános vétójoga van, de egyáltalán ne vágyjon arra, hogy ezt gyakorolja. Amennyiben az egész tanács elégedetlen az elnök vétódöntéseivel, a lelki tanítómesterrel vagy az ő képviselőjével kell konzultálni a (remélhetőleg) szerencsés megoldás érdekében.

A bhakták közösen képviselik ugyanazt az érdeket, azaz a Múrtik és a lelki tanítómester érdekének védelmét. Ezért a Vaisnava Tanácsnak érdeke, hogy a közösség minden bhaktája boldog legyen. Még ha erősen eltérő vélemények is vannak, a megbeszéléseket minden körülmények között udvarias és boldog vaisnava hangnemben kell tartani. Nem azért csatlakoztunk Sríla Prabhupád mozgalmához, hogy értékes emberi életünket veszekedéssel töltsük.

A Vaisnava Tanács az a fórum, amely meghozza az asram összes fontos döntését. Ezért hasznos beszámolókat és pontos információkat kell kapnia a különböző asrami tisztségviselőktől, különösen a pénztárostól. Ilyen jelentések nélkül lehetetlen okosan tervezni. Nem szükséges, hogy az asramvezető személyesen foglalkozzon a pénzügyekkel. Ez nem kívánatos, főleg ha az asramnak hat vagy több tagja van. A pénzügyeknek mindig átláthatónak, világosnak kell lenniük.

Tiszta, transzcendentális kapcsolatra van szükség köztünk és Krsna között. Csak őszinte bhakták tudják ezt biztosítani. A Vaisnava Tanács számára minden pénzmozgásnak teljesen átláthatónak kell lennie, annyira, hogy bizalmatlanság fel se merülhessen.

Nincs jobb módja a közösség szolgálatának, mint mindenkit megtaní-tani arra, hogyan legyen kiváló vezető.

Az ilyen találkozók néha időigényesek. De ne higgyétek, hogy ez időpocsékolás. Egy igaz vallásos közösség élete tagjai lelkesedésétől, valamint attól függ, hogy készek-e áldozatot hozni a közös célért. Magántulajdonban levő vállalatnál ez a vezető jó döntéseitől valamint attól függ, mennyire tudja motiválni az alkalmazottait arra, hogy a tervei szerint dolgozzanak.

Lelki közösségben viszont mindenki önkéntes résztvevő. Ez egy kicsit bonyolultabbá teszi a dolgokat, de ez az ami vonzó: odaadó szolgálat Isten örömére, nem érdekmunka amit az érzékkielégítés elvesztése miatti félelemből hajtanak végre.

A bhaktákból jó prédikálók és menedzserek lesznek, és a leg-ritkábban jók csak alacsony jövedelmű munkásoknak, akik abba a sémába illenek, ahol sokat kell dolgozni és keveset gondolkodni.

A Vaisnava Tanács a válasz mindezekre a problémákra, s ez lehetővé teszi számunkra a Szentek társaságát, amire mindnyájan annyira vágyunk. Hari Bol.

Az új bhakták

Sokat lehetne beszélni arról, hogyan tegyünk újabb és újabb embereket bhaktává. Sok bhakta meditált már azon, hogyan győzhetne meg másokat, hogy csatlakozzanak lelki tanítómestere családjához. Krsnába és a tanítómesterbe vetett hit Srímati Radharáni különleges kegye, és ezt senki más nem irányíthatja. A szeretet Ura és bizalmas hívei minden jogot fenntartanak maguknak.

De lehet, hogy sokan hátsó szándékkal csatlakoznak egy asramhoz. Ez teljesen általános, és ezek a kanistha adhikárik, minden tekintet-ben kezdők. Látjuk, hogy az ilyen bhakti keveredik a gyümölcsöző tettekkel (karma misra), és elmebeli spekulációval (gjána misra). De ezt Maga az Úr is elmagyarázta a Gítában, mikor azt mondta, hogy négyféle ember fordul Őhozzá segítségért: a bölcs, a kíváncsi, a szegény és a szenvedő.

Az asramvezető mindenkinek menedéket ad, aki az asram külső vagy belső támogatója szeretne lenni, igazi barátjuk és a gondjukat viseli.

A következőkben néhány tanácsot szeretnék adni, hogyan foglal-kozzunk azokkal, akik egy lelki tanítómesterrel szeretnék összekötni az életüket.

Legyél nagyon tudatában annak, hogy az új bhakták jól együtt tudjanak élni a többiekkel, és ne okozzanak zavart az asram életében. Hogy ebben biztos légy, tudnod kell hogy az új személynek mennyire volt kiegyensúlyozott a múltja. Ne legyen nehéz neki elfogadni egy tekintélyt, ne legyen fertőző beteg. Informáld le az előző munkahelyén vagy lakóhelyén. A legjobb, ha mindent tudsz az édesanyjáról és apjáról, társadalmi helyzetükről, a mozgalommal kapcsolatos véleményükről, vagy a lehetséges kapcsolatokról, ami a haragukat kiváltaná. Ha személyes kapcsolatban állsz az édes-anyjával, akkor nagyon valószínűtlen, hogy egy ilyen újdonsült lopni akarna az asramból, mert senki sem akarja, hogy az anyja értesüljön a buta dolgairól.

Amennyiben nincs ilyen információ, és nyilvánvaló, hogy a bhakta háttere zavaros, nagyon óvatosnak kell lenned.

Az új bhakták hivatalos okmányait biztonsági okokból tartsátok elzárva az irodában. Náluk legyen fénymásolat az azonosítás végett.

Tanácsos, hogy az újak egy érettebb bráhmana, vagy szoba-parancsnok társaságában legyenek, aki figyelemmel kíséri a személyiségüket és a motivációikat. Ha ennek a bráhmanának a véleménye szerint a jelölt őszinte, akkor a bhakták vezetőjéhez lehet vinni.

A bhakta program nagyon fontos első lépés a lelki életben. Már az elején megedződve könnyebb lesz követni a vaisnava etikettet, s elfogadni az igazi tanítvánnyá válás felelősségét.

Most találkozott az első tekintéllyel a lelki életben. A többi idősebb bhakta ne zavarja össze azzal, hogy eltérő utasításokat ad.

Az új bhaktáknak időt kell adni arra, hogy a vezetőjük segítségével tanuljanak, de néha a sok szolgálat megnehezíti ezt a rendszeres-séget. Ez persze nem nagy hiba.

A szükséghelyzetek és a maratonok edzenek bennünket igazán. A barát a szükségben az igazi barát!

Egy bhakta, aki szívesen segít amikor számítanak rá, megállja a helyét a Krsna-tudatban.

Engem már az első napokban kiküldtek szankírtanra Sríla Prabhupád mozgalmában, és nem bántam meg egyetlen szolgálattal töltött órát sem, bár nem laktam mindig ugyanazon a helyen, és brahmacsáriként mindig ott dolgoztam, amelyik templomban éppen tartózkodtam. De tény, hogy csak azért igyekeztem könyvet osztani, pénzt gyűjteni az asramnak, vagy bármi más szolgálatot végezni, mert erre vágya-koztam.

Sohasem kényszerítettek arra, hogy valamit megcsináljak, és nem is fogadtam volna el ezt senkitől. Ez a mozgalom a szereteten és önkéntességen alapul, elvárjuk, hogy minden komoly jelölt önként tegye hasznossá magát, akit minden bhakta szeret.

Sríla Prabhupád sokszor mondta: „Mikor utazom és meglátogatom a bhaktákat, kötelességem, hogy lelkesítsem és kijavítsam őket.” De mint tudjuk, Sríla Prabhupád tanítványai nagyon lelkesek voltak, és ha valami helyesbítés jött tőle, mindenki azonnal kész volt a változtatásra.

A nem bentlakó bhaktáknak is meg kell adni minden esélyt, hogy felavatásban részesüljenek és együttműködjenek az asrammal. Mivel nekik megvan a saját elfoglaltságuk, nem várhatunk a bentlakókéhoz hasonló készséget. Csak azt szeretnénk látni az az, hogy őszintén vágyódnak segíteni, részt venni Gurujuk szolgálatában. Meg kell őket hívni felkészítő leckékre a majdani felavatásukhoz.

A bhakták tulajdona, mint pl. autója, háza, más értékes vagyontárgya nem fogadható el csak úgy adományként. A legjobb, hogyha megtartják, s Krsna szolgálatában használják ők maguk. Ha ez nem lehetséges, akkor győződj meg róla, hogy később nem fogják-e meggondolni magukat bármilyen adománnyal kapcsolatban. Nem felejthetjük, hogy a vaisnava családnak lelki és szociális felelőssége van a világban és tagjainak életében. A legtöbben fiatalok, s még nem alakították ki az életüket. Gyakran még azt sem tudják, hogyan keressék meg a megélhetésre valót, vagy hogyan tartsanak fenn egy családot. Nem tudják még, hogy megházasodnak-e vagy sem. A guru mutatja meg nekik, hogyan legyenek jó bhakták és felelős állampolgárok. A Krsna-tudat nem azt jelenti, hogy mindenkinek szegénynek kell lennie, mert minden tulajdonát az asramnak adta. Hogyan fog az asram létezni, ha a bhakták nem adományoznak az ügynek? Érettnek kell lennünk, ne támogassuk a fanatizmust vagy a meggondolatlan tetteket. Minden Krsnához tartozik, s egyetlen atomot sem lehet elvenni a világból. Minek aggódni? Krsna bármit elvehet és bármit megadhat. De mi ki akarjuk zárni annak az esélyét, hogy bárki haragudjon ránk. Ha egy bhakta vagy tag ragaszkodik ahhoz, hogy adományozzon, akkor azt megfelelően és hivatalosan rögzíteni kell.

Az új bhakták szülei

Érthető, ha az új bhakták szüleit aggasztja gyermekük megváltozott életmódja és hite. Gyakran láttam, hogy a gyerekük iránti szerete-tükből maguk is megváltoztak. Bárhogy is van, nektek úriemberként kell foglalkozni velük, akkor is, ha nagyon durván viselkednek és sértegetnek benneteket.

A személyes- vagy vallásszabadság nem annyira meggyőző érv a számukra, mint a barátságos, nyugodt fogadtatás utána el lehet magyarázni, hogy a bhakták a lelki élet mellett sokszor boldog házasságban élnek, eleget tesznek társadalmi kötelezettségeiknek. Oszlassátok el a félelmeiket! Mondjátok az új bhaktának, hogy finoman prédikáljon a szüleinek, érezze át a szenvedésüket, s fohászkodjon a megértésükért. Mindig kedvesnek és türelmesnek kell lennünk. Az én édesanyám esetében 14 évbe telt, hogy vegetárius lett. Most a Szent Neveket zengi, és odaadó szolgálatot végez.

Az új bhakták biztosítsák a szüleiket arról, hogy mindig szeretni fogják őket, és hogy Krsna csak növeli a felelősségérzetünket. Ne feledjétek! Az ő esetükben időt igényel, mire kiheverik a megrázkódtatást, és megbékélnek a történtekkel. Olyan sok a negatív propaganda a más hitet valló kis közösségek ellen, néhány csoport szörnyű dolgai miatt. Ne lepődjünk meg, ha néhány szülő azt hiszi, hogy a legrosszabb történt a saját gyerekükkel. Javasoljátok az új bhaktáknak, hogy látogassák meg szüleiket havonta legalább egyszer, ha csak nem teljesen lehetetlen a kapcsolattartás. Jó a levelezés is, mert az nem annyira érzelmes, és a másik fél végiggondolhatja, mit hallott.

Küldhetnek ajándékot a szülőknek, mint pl. egy kis praszádot, könyveket, stb. Minden jól végzett dolognak csodálatos eredménye lesz. De ne várjunk azonnali eredményeket, és minden áron kerüljük el a harcot.

Megpróbálhatjátok megismertetni velük más bhakták barátságos szüleit. A nevelők beszéljék meg, hogy mi válik hasznára a fiataloknak, és a jó szülők is hamar belátják, milyen áldás a gyermeküknek, hogy kapcsolatba került Krsnával és a lelki tanítómesterrel. Legalább a tisztelet ki szokott alakulni a legtöbb esetben.

Ha egy új bhakta szülei komoly problémát akarnak okozni az asramotoknak, haza is küldhetitek őt, hogy oldja meg a helyzetet maga. Az asram nem szenvedhet valakinek a személyes karmikus problémája miatt. Ilyen bhaktát ne küldjetek el más városba. Nem szép dolog, hogy a helyi bhaktáknak kelljen elviselni az ilyen gondterhelt helyzetet. El kell kerülni a bajt. Dél-Amerikában például, ha egy apának valami tábornokkal vagy más befolyásos személlyel van összeköttetése, előfordul, hogy az egész prédikálást zavarhatja az efféle helyzet. Mindig gondoljunk arra: előbb a világ, utána a mi asramunk!

Nem is beszélve a kiskorúakról! Ne is engedjétek a kiskorúakat az asrami programokra, ha nincs velük törvényes gondviselő. Nem jó a gyerekeknek prédikálni, közben meg a szülőket felbosszantani. Felnőtteknek prédikáljatok, és a gyerekeket csak a szüleik társasá-gában engedjétek az asramba.

Ha egy fiatalkorú szeretne csatlakozni, és mindkét szülőtől hivatalos engedéllyel rendelkezik, akkor is legyetek nagyon óvatosak. Mindig akadnak démonikus szexuálbűnözők ebben a világban, akik visszaélnek mások ártatlanságával. Gyerekek ritkán határozzák el, hogy bhakták legyenek. Általában csak lázadnak a szüleik ellen, ami más társak és más környezet keresésére ösztönzi őket. Semmi kétség, nagy kegy az ha valaki ártatlan fiatal korában kerül a Krsna-tudatba, de semmi értelme konfliktusba keveredni egy gyerek törvényes gondviselőjével. Ne veszítsétek el a józanságotokat megható kérlelé-sük hatására! Az az ő karmájuk, hogy abban a családban születtek, és ha komolyak, akkor meg tudják várni, mire felnőttkorba lépnek, és zavar nélkül meghódolhatnak Krsna előtt.

A média

A prédikálás színvonalát emelheti, ha az asramvezető tudja, hogyan bánjon a médiákkal. Néha elfelejtjük, hogy mindent Krsnával kapcsolatban kellene használni, s így elszalasztunk komoly lehetőségeket. A vaisnaváknak érezhetően jelen kell lenniük városukban vagy országukban. Legyünk tájékozottak a közéleti eseményekről, s vegyünk részt rajtuk harinámmal, osszunk praszádot vagy áruljunk könyveket.

A reklám nagyon költséges, de a bhakták sokféleképpen használ-hatják a médiát prédikálásra. Néhány javaslatom:

Barátkozzatok össze a médiák íróival és a szervezetek igazgatóival, látogassátok meg őket személyesen, lássátok el őket vaisnava irodalommal. Beszéljetek a programjaitokról, s hívjátok meg őket praszádra. Publikáljátok programjaitokat a helyi kulturális hírekben. Próbáljátok elérni, hogy tudósítsanak a nagyobb fesztiválokról. Már eddig is sok bhakta részt vehetett a médiák programkialakításában.

Sose bízzatok a sajtóban, de legyetek készek foglalkozni velük bármely témában. Az újságírók üzletemberek, botrányokra van szükségük. Az objektivitás nem érdekli őket. Csak a személyes barátság menthet meg benneteket a visszaéléseiktől. Ameddig úgy képviseled a tanítómesteredet, mintha Ő személyesen jelen lenne. Sríla Prabhupád mindenfajta médiát felhasznált világméretű prédikációjában, és ezzel terjesztette el Krsna hírét.

A szomszédok

Sose legyünk érzéketlenek a szomszédainkkal szemben. Lehet, hogy nem bhakták, de jó eséllyel némi áldáshoz juthatnak a bhakták közelében. Ha távoltartjuk őket érdektelenségünkkel, a mi hibánk, ha megsértődnek. Mindig lesznek olyan szomszédok, akik nem örülnek annak, ha vaisnava asram van a közelükben. Akár az ingatlanjuk értéke is visszaeshet egy sokat látogatott vaisnava asram közelsége miatt. Különösen a zajtűrő képességüket kell tekintetbe vennünk , általában ez okozza a konfliktust. Igen, mindig korlátozások nélkül szeretnénk énekelni, de ez nem megy mindig. Legyünk tapintatosak és ne zavarjunk másokat a kírtannal. Nagyon jó, ha az asram hangszigetelt, bár ez általában nem lehetséges, ilyenkor el kell csendesülnünk. Ne legyen kagylókürt-búgás vagy nagy kírtan, hacsak nem szerzünk engedélyt a szomszédoktól, például a vasárnapi ünnepre. Sok szomszéd harcol, és gyakran logikus ok nélkül. Mégis a mi érdekünk, hogy mindenkivel olyan kedvesen bánjunk, amennyire csak lehet. Itt is az alázatosság a legjobb közeledés.

A lelki tanítómester


Ez olyan téma, amit nem lehet részletesen elmagyarázni ebben a könyvben, hiszen ehhez az egész guru-tattvát meg kell érteni. De mivel a prédikálás az életünk, s mivel lelki tanítómesterünk, Sríla Prabhupád maga indította az első templomokat és asramokat, elküldte tanítványait is, hogy az ő nyomdokait kövessék, s akik aztán kegyéből a legmeglepőbb eredményekre voltak képesek, mégha oly rövid ideje is voltak a mozgalomban. Ebből megérthetjük, hogy a guru, az asramvezető és az új jelöltek közti kapcsolat teljesen transzcendentális. Tény, hogy az asramvezetőnek általában intenzí-vebb kapcsolata van a bhaktákkal, mint a gurujuknak. Ő szintén a guru tanításait és útmutatásait képviseli, s megpróbálja összetartani a bhaktákat, a saranágati útján inspirálni.

Az asramvezető nagy részt vállal az új bhakták védelmezésének felelősségéből. A lehetőségek szerint meg kell próbálnia növelnie a lelki családot, és nyomon követni a bhakták lelki fejlődését. Nem könnyű világos útmutatásokat adni, hogy hol és mikor esedékes a felavatás, mert a hely, az idő, a személyek és a körülmények mindig egyediek. Sríla Prabhupád például egy orosz tanítványát a találkozásuk napján avatta fel. Ez a személy később egész Oroszországban lángra lobbantotta a Krsna-tudatot. Kétségkívül igaz, hogyha a bhakták elhanyagolják a lelki gyakorlataikat, akkor nagyon valószínű, hogy visszaesnek. Éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a 16 kör eldzsapázását, a reggeli áratin és a leckéken való részvételt. Még akkor sem, ha ez követhetetlen mindenki számára, különösen ha távol él az asramtól, vagy túl sok feladata van.

A lelki tanítómesterrel közeli kapcsolatban álló asramvezetőnek kell eldöntenie, ki kaphat első vagy második avatást. Általában láthatjuk hogy az első avatás azon alapul, megbíznak-e abban, hogy a tanítvány komolyan és pontosan akarja az utat követni, és hogy a kapcsolata tartós. Az előavatás sokkal könnyebb. Ha a mozgalom egy barátja megígéri, hogy követni fogja az előavatás szabályait, akkor elfogadhatjuk. Ezekkel az előavatásokkal próbáljuk a lelkeket a bhakti ösvényéhez kötni, hogy ne kerüljenek valami imperszonalista befolyása alá, miután felébredt bennük az érdeklődés a jóga útján.

A második avatásnál már sokkal szigorúbbak a követelmények. Biztosra kell menni, hogy csak komolyan gyakorló bhakták tegyék le a brahminikus fogadalmakat, hogy a transzcendentális üzenet igazi közvetítő közegévé válhassanak.

Az asramvezető és az idősebb bhakták elsőrangú kötelessége, hogy mindenki boldog legyen. Ha ezt tartják szemük előtt, akkor a bhakták automatikusan elégedettek lesznek, s a transzcendentális család nőni fog. Szintén az asramvezető feladata, hogy megtanítsa az új bhaktáknak, hogyan viszonyuljanak a lelki tanítómesterhez és az asram más idősebb látogatóihoz a vaisnava etikettnek megfelelően.

Az asramvezetőnek óvatosnak kell lennie, nehogy büszkévé vagy függetlenné váljon a szolgálatban, mint mások feletti tekintély. Sose feledje, hogy felhatalmazott helyzete csakis lelki tanítómestere előtti meghódolásából, a gondjaira bízottak szeretetéből, és abból a bizalmából származik, hogy ő maga Krsna igaz szolgája. Tény, hogy asramvezetőnek lenni nagyon magas szolgálat, nagyon kedves Krsnának és a lelki tanítómesternek, de nagyon óvatosnak kell lennie, nehogy visszaéljen helyzetével. Mindig azon legyen, hogy elégedetté tegye közössége minden tagját. Sosem térhetünk el az alázat gyakorlásától vagy mindazok szolgálatától, akik keresztezik az utunkat.

Bár nem jó, de igaz, hogy az új bhaktáknak gyakran okoz nehézséget másvalakit is teljes tekintélyként fogadni el felavató mesterük mellett. Nehéz olyat találni, aki elfogadja a lelki útmutatás egyetemes elvét. Vrndávanban, a tanítómesterek földjén a nagy lelkek mindenkit a gurujuknak látnak. De a kezdőnek nem könnyű elfogadni a gurut és képviselőjét. Néha a tanítványok közvetlen kapcsolatot keresnek a lelki tanítómesterrel, mert az asramvezető és döntései nem tetszenek nekik függő helyzetükben. Ez természetes, és az asramvezetőnek nem szabad felháborodnia ezen. Joga és természetes igénye a tanítványnak, hogy felkeresse mesterét, hacsak ennek szükségét érzi. Az asramvezetőnek erősítenie kell ezt a kapcsolatot; akkor automatikusan benne is jobban megbíznak. A szeretet azt jelenti, hogy képesek vagyunk a megbocsátásra. Persze az ilyen kapcsolatokba könnyen becsúszhatnak félreértések vagy hibák. Nagyon sok szeretet kell ahhoz, hogy mestered vagy más vaisnavák tanítványainak gondját viseld. Ne hagyjátok, hogy könnyen összezavarjanak. Az előrelépésért vívott harcban mindenki követ el hibákat. Épp ellenkezőleg, mivel szeretjük egymást, ne ítélkezzünk másokon, ne utasítsunk el másokat. Ez mindenkire egyformán igaz. Amint megbíznak az asramvezető őszinteségében, minden gond egyszerre megoldódik.

A szannjászik

Ez a téma nagyon fontos. A szannjászik mindig is nagy inspirációt jelentettek a közösségnek. Be kell fogadjuk a szívünkbe, hogy sok felhatalmazott személy van ebben a világban, akik a mi segítségünkre vannak és nem kell őket irigyelni. Tulajdonképpen Maháprabhu arra kért mindannyiunkat, hogy tegyük magunkévá egy olyan imádatra méltó személy életmódját és belső fejlettségét, aki képes másoknak védelmet nyújtani és csakis az Igazat mondja. Nemcsak a szannjászik érdemelnek tiszteletet. Minden igaz vaisnava egyfajta tanítómester. Az asramvezető is tanítómester, különben hogyan adhatna lelki útmutatásokat olyan sok szádhakának mindennapi életében? De óvatosnak kell lennünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi osztályok jelentőségét, melyeket Krsna azért teremtett, hogy folytonos iránymutatást és eszményeket adjon az emberi társadalom minden tagjának. És végül, de nem utolsósorban a szannjászik élete a legfőbb jócselekedet, mindenki életének célja a haza, vissza Istenhez vezető úton.

Van egy fontos vers a Csaitanja Csaritámritában, ami azt mondja, a lelki fejlődés természetes jele, ha egy bhakta úgy érzi, hogy egy csöpp szeretete sincs Krsna iránt. És természetesen sosem feledhetjük, a bhaktának úgy kell másokat tisztelnie, hogy semmit sem vár el viszonzásul. Nem könnyű összeegyeztetni ezt a két dolgot, ha olyan kezdőkkel foglalkozunk, akiknek a védikus kultúra új. Így néha tapasztalhatjuk, hogy egyes asramvezetők nem tisztelik a szannjászikat, s vannak szannjászik, akik nem viselkednek nagyon alázatosan.

A szannjászinak nem az a dolga, hogy zavart okozzon az asramvezetőnek, de néha talán olyan helyre látogat, ahol eleve gondok vannak. Természetesen ilyen esetben sokan fordulhatnak hozzá segítségért. Végső soron a büszkeség bármely oldalon zavart okoz. Ezért meg kell tanítani az új bhaktáknak – és az idősebbeknek is – , hogy hogyan kezeljék az ilyen kapcsolatokat. Ne féljünk kifejezni tiszteletünket a lelki tanítómesternek és képviselőinek. Ez természetes és jó egy lelkileg művelt társadalomban. Amikor az emberek látják, hogy szeretjük, tiszteljük és megbízunk idősebb társainkban, az nagyon könnyen reményt és hitet ad nekik. Ki lehet lelkes, ha politikai és pártérdekeket vesz észre egy lelki közösségben?

A szannjászí kötelessége, hogy meghallgassa azok problémáit, akik menedéket keresnek náluk. Sokszor előfordulhat, hogy a szannjászí más tanácsot ad, mint az asramvezető. Ez természetes és emberi dolog. Pártatlan nézőpontra van szükség, hogy a dolgokat megfelelően lássuk. De a szannjászí sose felejtsen el segítséget adni a helyi prédikátornak, akit meglátogat. Ez a legfontosabb. Különben is, minek látogatsz meg egy vaisnavát, ha nem tartod tiszteletben a szolgálatát? A szannjászí beszélgessen el a bhaktákkal, de mielőtt bármilyen döntést hozna vagy meghatározó utasítást adna a közösség tagjainak, előbb négyszemközt konzultáljon az asramvezetővel.

Az ilyen helyzet jó lehetőség az asramvezetőnek az alázat és szolgálatkészség gyakorlására, valamint hogy elgondolkodjon, mennyire hiteles a szolgálata. Az asramvezetőt általában fiatal bhakták veszik körül, akik minden kritika nélkül, lelkesen vesznek részt tervei megvalósításában. Lehet, hogy a bennük lappangó bíráló még nem képes hangot adni a kétségeinek, akár személyesen, akár az olyan asramgyűléseken, mint az isztagoszti vagy az irányító bizottság.

Ilyenkor – egy odalátogató szannjászí jelenlétében – az asramvezető joga és kötelessége, hogy bebizonyítsa, annak a kultúrának a szolgája, amelyet minden nap tanít. Valószínűleg meg kell majd hallgatnia, kik nem elégedettek a teljesítményével, és rá kell jöjjön, hogy még nem érintett meg minden szívet, akit szeretett volna. Ez kétségkívül nehéz pillanat lesz a szolgálatában, de nagyon áldásos. Ugyanakkor arra is alkalma nyílik, hogy megvitassa a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseit azzal, akinek esetleg több tapasztalata van és megoldást vagy friss gondolatokat adhat. Egy a lényeg: ennek csak örülhet és fejlődhet.

Mégha a szannjászí fiatalabb is, mint az asramvezető, valamennyire el kell ismernünk, ahogyan elismerjük a lelki tanítómester egy jó hittestvérét is. Ne tartsuk vissza, fejezzük ki szívesen a tiszteletünket. Az ilyen alkalmakkor a vendéget mindig megkülönböztetett ülőhely illeti, mind az asramban, mind a praszádosztásnál. A védikus kultúra ezt minden vendégnél megköveteli, mit mondjunk akkor egy tiszteletreméltó személy fogadásáról? Ha megbeszélést tartotok, meghívhatjátok a vendéget is, jöjjön el, hallgassa meg az asramotok terveit, ismerkedjen meg minden felelős bhaktával a közösségben. Minél inkább megbízol másokban, benned is annál inkább bíznak meg. Ha úgy érzed, hogy valamely szannjászival a kapcsolat zavart okoz az asram számára, akkor mindenképpen sürgősen meg kell beszélni az ügyet a lelki tanítómestereddel vagy a közösségben élő bhakták tanítómesterével. Nagyon veszélyes vaisnava aparád egy aktív prédikátor ellen politizálni, és mind az asramvezető, mind pedig a szannjászí beleeshet ebbe a hibába, ha nem elég óvatos.

Hasonlóképpen, ha egy szannjászí úgy érzi, hogy a helyi asramvezető nem alkalmas a szolgálatára, akkor nagyon érzékenynek kell lennie. Könnyű valakit kirúgni, de valakit segíteni a fejlődésben az az igazi győzelem, ahogyan ezt Sríla Prabhupád tanította. De néha mindennek van határa. Hogy hol van ez a határ? Amikor egy közösségben a bhakták szenvednek az asramvezető rossz vezetése miatt, akkor ezt a szituációt minden felelős és az ügyben illetékes idősebb bhaktának tanulmányoznia kell. Hogyan alapították az asramot, ki vett részt a szolgálatokban amíg az ügy idáig jutott? Nos ezeket mind meg kell vizsgálni. Ugyanakkor egy dolog kétségtelen. Senkinek nincs joga a bhaktákat boldogtalanná tenni a saját félrelépése miatt. Az asramvezetőknek és szerzeteseknek kimagasló példával kell elöljárniuk. Ez a legnehezebb feladat. Csak olyanoknak való szolgálat, akik tiszta bhakták szeretnének lenni még ebben az életben.

Mivelhogy még a legjobbak előtt is hosszú út áll, sokat kell és lehet nemesbednünk menetközben. Nem veheti el a kedvünket, hogy van, aki látja a hibáinkat. Szükségünk van a szerzeteseink, az asram-vezető, az idősebb bhakták, röviden: minden vaisnava segítségére.

Ha az egyszerű életet és a magasztos gondolkodást hirdetjük, hogyan magyarázzuk meg azt, hogy a lelki tanítómestert, illetve más idősebb prédikátort olyan tiszteletteljes imádattal fogadjuk a programjainkon? Csakis azért imádunk valakit, mert kapcsolatban van az isteni dimenzióval. Azért ültetjük magasabb és szépen feldíszített helyre, azért adunk neki virágfüzért, stb., hogy az emberek könnyebben koncentrálhassanak egy Vaisnavára, a Szent Helyekre, a Szent Könyvekre. Ez nem a mi számunkra van. Mert ha a szépséget, a gazdagságot nem Istennek adjuk nagy figyelemmel, akkor mindenki majd magának akarja ezeket. És az imádat ceremoniális része után az egyszerűségből is példát kell mutassunk. Nincsenek ennek előírt szabályai – a gyümölcséről megismerheted a fát.

Egyik hittestvérem képes volt arra, hogy sok-sok afrikait lelkesítsen a Szent Nevek magasztalására. Ezért ők úgy tisztelték, mint törzsfőnöküket, gyaloghintón vitték és a legnagyobb becsben tartott viseletükbe öltöztették. És ő mindezt elfogadta, csakhogy a szívüket megnyerje Krsna üzenetének. Úgyhogy ne az legyen az első gondolatunk, hogy elbocsássuk egy prédikátorunkat, csak mert olyan utakon jár, amelyek elsőre újak vagy furcsák a számunkra. Tételezzük fel a legjobbat, míg az ellenkezője ki nem derül. És csak akkor szakítsuk meg vele a kapcsolatot, ha szilárdan meggyőződtünk afelől, hogy teljesen eltért a lelki tanítómesterünk tanításától.

Nagyon ajánlatos, hogy a közösségetekben élő grihaszták meghívják otthonukba a vendégeskedő szannjászit. Ezt meg kell tanítani. Minden vaisnavának vágynia kell arra, hogy az előtte járókat imádja. Azzal, hogy főz nekik, azzal, hogy meghallgatja őket. Enélkül a gyermekeink nem tudják majd, mi a jó és mi a rossz, és inkább Superman-t imádják.

Más asramok bhaktái

Nagyon általános és természetes, hogy a bhakták ellátogatnak egymás programjaira. Ez nagyon jó, mert új életet lehel mindenkibe. De lehet probléma is. Ezért jó bizonyos elveket követni ezzel kapcsolatban. Ezek:

   1. A megbízott, illetékes elöljárónak minden odalátogató bhakta érkezéséről és elszállásolásáról tudnia kell.
   2. A bhakták csak azért látogassanak meg más asramokat, hogy segítsenek jobbá tenni.
   3. Egy vagy két éjszakára lehet ingyenes a szállás. Ezen túl a vendég bhakták fizessenek egy napi összeget, amit az asramvezetés határoz meg. Más asramvezetőknek nem kell fizetnie, jobb megkérni őket, hogy tartsanak leckét.
   4. A bhakták vágyjanak arra, hogy valami módon próbálják segíteni az asramot.
   5. Ha egy látogató valamilyen panaszt hall egy helybeli bhaktától, akkor óvatosan kerülje el az állásfoglalást, inkább alázatosan tájékoztassa a helyi felelősöket az illető bhakta érzéseiről. A múltban volt néhány eset, hogy valaki miután ellátogatott különböző asramokba, megpróbálta átcsábítani a bhaktákat a saját missziójába. Titokban még szította az elégedetlenkedést, és így komoly gondot okozott másoknak. Ez sértés a közösséggel szemben. Csak akkor mehet el valaki más misszióba, vagy cserélhet szolgálatot egy másik bhaktával, ha a két asram vezetője egyetért ezzel.
   6. Sohase feledjétek, hogy a kritikusotok az igazi barátaitok, és aki hízeleg, az nem nagyon jó a számotokra. Ezért ha egy odalátogató bhakta bátorkodik megjegyzést tenni valamire, – hogy az így vagy úgy jobb lenne -akkor legalább próbáljuk meg a szavait Krsna üzenetének tekinteni, hogy így is jobbítsunk a szolgálatunkon. Ez az alázatosság a gyakorlatban.
   7. Figyeljetek arra, hogy a vendégek nem hagyják-e széjjel értékeiket, nehogy az a kínos helyzet álljon elő, hogy eltűnik vagy ellopják.
   8. Az értéktárgyakat mindig el kell zárni. Nagy zavart tud okozni, ha valami eltűnik egy asramban.
   9. Próbáljatok az igényeik szerint gondoskodni a vendég bhaktákról, de ne hagyjátok, hogy kihasználjanak benneteket. Ha túl sokat kérnek tőletek, ne restelljétek megmondani, hogy mi az, ami lehetséges. Mindig legyen örömteli a kapcsolatunk másokkal, és még konfliktusok esetén is őrizzük meg a belső örömünket és békénket. Olyan kevés bhakta él a világon! Ezért próbáljuk meg elnyerni a kegyüket és elégedetté tenni őket, de legalább vigyázzunk, hogy ne kerüljünk összeütközésbe velük. Ha valaki rosszul viselkedik, egyszer még emlékezni fog arra, milyen szeretettel és megértéssel igazítottuk helyre.
  10. A telefonnal legyetek óvatosak. Minden távolsági hívást jegyezzetek fel egy füzetbe. Senki nem szereti más számláját fizetni. A helyi hívások lehetnek kivételek ez alól. De semmi esetre sem csinálhatunk számlát a Múrtiknak, akik mindennek tulajdonosai a templomban.

Más asramvezetők vagy vezető bhakták

Nagyon fontos, hogy a tradíciónk minden más vezetőjének kimutassuk a tiszteletünket. Látni fogjuk majd, hogy az igaz bhakták mindig éreztetik más vaisnavák felsőbbségét. Soha nem irigyek mások tulajdonságaira. Ugyanakkor pedig azt is lehet látni, hogy akik nem elég szerencsések, azok mindig a saját „felsőbbrendűségüket” próbálják éreztetni. Az idősebb bhaktáknak és más vezetőknek mindig legyen megkülönböztetett ülőhelye. Tanítsátok meg az asramotok tagjait, hogy önként kínálják ülőhellyel az idősebb bhaktákat. Tartsátok a kapcsolatot más asramvezetőkkel. Akkor nem vesztjük el a talajt, tanulunk másoktól, segítséget kapunk testvéreinktől és barátainktól. Az a legnagyobb baj, ha azt hisszük, hogy már semmit nem kell tanulnunk senkitől. Az intelligens bhakták számára ez nem fogja vonzóvá tenni az asramunkat.

Hadd érezzék az odalátogató asramvezetők, hogy milyen boldoggá tesz az benneteket, hogy megtisztelik az asramotokat. Kérjétek meg őket, adjanak új ötleteket a szolgálatotokhoz. Próbáljatok meg az ő igényeiknek is eleget tenni. Az emberszeretet nagyon jó tulajdonság. A lehetőségeink határain belül mindig próbáljunk segíteni más asramokat. Ez a hozzáállás csakis áldást hozhat. Sríla Prabhupád számtalanszor mondta nekünk: „Előbb törődj a világgal, a te templo-mod vagy területed csak azután következik”.

Mesterének más prédikáló programjai a városban

Ha a városban, ahol a te asramod van, hittestvéreidnek más missziója is van, az nagyon csodálatos.

   1. Találkozzatok rendszeresen, legalább havonta egyszer, hogy megbeszéljétek, hogyan mehetne jobban a prédikálás a városban, s ahol a felmerülő kis konfliktusokat is tudjátok kezelni.
   2. Ne feledjétek, hogy az lenne a legjobb, ha minden városrészben lenne egy asram, és hogy számtalan prédikátorra lenne szükség.
   3. A közösségetek tagjainak sose beszéljetek negatívan a másik közösségről. S ha valamit máshogy nem tudtok megoldani, forduljatok a lelki tanítómesteretekhez.

Más mesterének prédikáló programjai a városban


A növekvő Krsna tudatú közösség gerince az egység a különböző-ségben elve. A közösség növekedése miatt egy ponton túl a vezető vagy Guru már nem tudja megfelelően személyesen gondját viselni az ott lévőknek. Ezért az Úr Csaitanja lelki családfája sok-sok ággal áldott meg bennünket, melyek körülölelik a Földet, hogy ellensúlyozzák a szenvedélyt és tudatlanságot, ami a lelkeket a Majához láncolja. Így aztán könnyen előfordulhat, hogy egy városban sok lelki tanítómester kezd missziós munkába, mint pl. Majapurban ahol egymás után sorakoznak a különböző templomok.

Nyilvánvaló, hogy az emberi kapcsolatok személyes természetűek, és azon is múlnak, hogy a különböző missziók lelki tanítómesterei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Nem szabad azonban elfelej-tenünk, hogy a közösségeinkben a barátok és tagok nagy többsége nincs olyan szinten, hogy világosan különbséget tudjon tenni az egyik vagy a másik misszió között. Nem lehet tisztességtelen versenyszellem a vaisnavák között, mert ez sértést, vaisnava aparádot eredményez, aminek még az is lehet a következménye, hogy elveszít-jük a lelki élet lehetőségét.

Tulajdonképpen az egyetlen elfogadható versengés abban lehet, hogy hogyan legyünk még szeretetteljesebbek, alázatosabbak és szolgálatkészebbek. Ha egy léleknek a te missziódban kell megtalál-nia a lelki tanítómesterét, akkor az meg is történik. És a tőled telhető legjobb az, hogyha a tanítómestered méltóságát a saját képességeiden keresztül képviseled.

Ha más, veled szemben nem ellenséges missziók tagjaival vagy érdeklődőkkel találkozol, légy nagyon kedves, és bánj úgy velük, mint vaisnava vendégekkel. Ha pedig kedvezőtlen hozzáállást tanúsítanak, akkor vedd úgy, hogy a szívükben ártatlanok, csak félre tájékoztatták őket. Mutasd hát ki a természetes vaisnava alázatos-ságodat és imádkozz Krsnához, hogy világosítsa meg őket.

A WVA (Vaisnava Világtanács) többek között azért jött létre, hogy segítse a különböző ácsárják és missziók közti információcserét és a társulást. Azok, akik nem fogadják el más vaisnava prédikátorok érvényességét, rövid úton diszkvalifikálják magukat, és az ilyen szűklátókörű, szektás látásmódtól jobb távoltartani magunkat. Sríla Srídhar Maharádzs arra tanított minket, amint valaki kijelenti: „Ez az enyém.... már teljesen megértettem. A Gurum az egyetlen igaz Guru”, stb., akkor jobb megtartani a tisztes távolságot. Ez ugyanis az anyagi világ, és mindig lesznek olyanok, akik visszaélnek még a legnagyobb keggyel is.

Nemrégiben olvastam egy újsághirdetésben egy ezoterikus szellem-gururól, akit a soronkövetkező avatárnak tartanak. Németországban is láttam, hogy egy magát spirituálisnak valló csoport hathetes avatárképző tanfolyamokat indít. Néha besomfordálnak ilyen mentalitású emberek a vaisnava közösségekbe, csakhogy megpróbál-janak valami anyagi sikert aratni. Nagyon óvatosnak kell lennünk, és tisztelnünk azokat, akik a Szent Neveket akarják hirdetni e világban, függetlenül attól, hogy milyen személyes megvalósítással rendelkez-nek, hacsak nem nyilvánvalóan vaisnava aparádokat követnek el, vagy nem olyan dolgokat tanítanak, amelyek súlyosan ellentmon-danak a mi sziddhantánknak.

A Nemzeti Tanács

Csodálatos, ha több templom is van egy országban, és bizonyos mértékű együttműködést is igényel, ha olyan közös programokat akarnak szervezni, amelyek egyetlen templom lehetőségeit meghaladják. Aztán vannak olyan országos érdekű szempontok, mint könyvkiadás, nagy ünnepek, könyvelés és az országos PR engedélyek.

Ez kiváló alkalom arra, hogy megosszuk a tapasztalatunkat és társuljunk más bhaktákkal. Mindig emlékeztessük magunkat arra, hogy a többi vaisnava szolgái vagyunk. A Nemzeti Tanács is a ti tanítómestereitek óhaját képviseli. Azon kell lennünk, hogy a tanítómesterünket mentesítsük a szervezési felelősségek alól, amennyire csak lehet. De ez csak akkor lehetséges, ha azokat mi magunk megfelelően el tudjuk látni. Mindig tájékoztassátok a tanítómestereteket a megtett változtatásokról. Ha ő nem elégedett, hogyan is fejlődhetnénk? Az embernek nagyon óvatosnak kell lennie, nehogy függetlennek higgye magát a lelki tanítómester, vagy más vezető prédikátorok áldásától.

Minden asram készítsen a vagyonáról egy leltárt, és mutassa be a Nemzeti Tanácsnak. Amit a Nemzeti Tanács dönt, az törvény, kivéve ha a lelki tanítómester visszavonja.

Mint a jövőbeli asramvezetők inspirálója

Úgy neveljünk másokat, hogy tökéletes vezetőkké váljanak. Ez könnyen megy, ha a döntéshozatalban kikéritek más, jó bhakták véleményét is. Nekik is a Vaisnava Tanács tagjainak kell lenniük, és ott minden fontos témát meg kell beszélni, beleértve az anyagi ügyeket. Adjatok lehetőséget a jövőbeli vezetőknek arra, hogy sokféle szolgálatot végezzenek, hogy így személyes tapasztalatokat szerezhessenek a sokféle felelősségteljes szolgálatban.

Tanulmányozzák ezt a könyvet is. Minden asramgyűlés olyan nektári, ha azon gondolkodunk, hogyan tegyünk boldoggá mindenkit a közösségben, illetve hogyan hárítsuk el az akadályokat. Legyetek büszkék, ha asramotok tagjai annyira lelkesek, hogy szeretnék személyes felelősséget vállalva szélesíteni a missziót.

Mint szolga és nem mester

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az asramvezető a közösség szolgája. A feladata, hogy szolgáljon mindenkit, akik az asramban élnek vagy azon kívül, illetve általában minden embert. Különben mi más célja lehetne annak, hogy kinevezzünk valakit egy felelős posztra Isten szolgáinak közösségében? Ezt mindenkinek érezni kell. Így mindenki szeretni fogja az asramvezetőt, és lelkesen részt tud venni az odaadó szolgálatban, miközben az asramot segíti. Az asram nem egy elitista növendékképző. Ha bármi különleges van a bhaktákban, akkor az a szolgálatkészségükben, kedvességükben nyilvánul meg, és abban, hogy mindenkinek képesek megbocsátani.

Sríla Prabhupád a fiatal tanítványait az élet minden területén szolgálta. Lehetett volna jobb példaképük? Az ő szeretete és megértő türelme megváltoztatta az életünket. Maga főzött és szolgált fel nekünk praszádamot. Mindig vágyjatok olyannak lenni, mint egy tiszta bhakta, s akkor megkapjátok az irányítást a helyes cselekvéshez. Néha fel kell vállalni a mérvadó tekintély szerepét ahhoz, hogy másoknak megtanítsuk a helyes utat. Ez a szeretet. Mint ahogyan egy apának is meg kell büntetnie a gyermekét néha, az asramvezetőnek is határozottan kell fellépnie, ha valaki helytelenül használja a közösség vagyonát. Ugyanakkor felelős azért, hogy ne veszítse el a józanságát, s megvédje az érintett bhakták és érdeklődők odaadásának törékeny növénykéjét. Néha jó úgy rendezni, hogy más bhakta korrigálja a hibákat, az asramvezető pedig inkább óvja a lelkesedést. Legyünk óvatosak, soha ne szidjunk meg senkit mások előtt. Ez elhamvasztja a lelkesedésüket. Sríla Prabhupád egyszer azt mondta egy bhaktának, aki elkövette azt a hibát, hogy valakit nyilvánosan kínos helyzetbe hozott: „Elvetted ettől a bhaktától az esélyt, hogy valaha is visszajöjjön.”

Nagyon kell vigyáznunk nehogy eltereljünk valakit az odaadó szolgálat ösvényéről. Egy asramvezető felesége egyszer azt álmodta, hogy Prabhupád megkérdezte tőle, miért megy keresztül annyi abortuszon. Ő erősködött, hogy soha nem volt abortusza. De Sríla Prabhupád kitartóan kérdezgette: „Miért volt annyi abortuszod?” Erre ő kétségbeesetten megismételte, hogy soha semmilyen abortusza nem volt. Ekkor Sríla Prabhupád azt mondta neki: „Akkor mi a helyzet azokkal a lányokkal, akiket elüldözöl az asramból?” Tény, hogy nagyon féltékeny volt és rosszul bánt az odalátogató lányokkal, mert attól félt, hogy a férje, az asramvezető vonzódni fog hozzájuk. Képzeljétek csak el: olyan látogató jön az asramotokba, akinek alkalma van a lelki születésre. Van egy esélye, hogy elhagyja az ismétlődő születést és halált. És te vagy az, aki segíteni tud neki kiszabadulni abból. Csakhogy ez sem nem könnyű, sem nem automatikus. Szükség lesz a ti könyörületességetekre.

Gyakran halljuk a lelkes szankírtanos bhakták történeteit, de ha egy új ember netán be meri tenni a lábát az asramba, akkor mindenki rohan a dolgára és nem foglalkozik vele senki. Miért megyünk ki az utcára prédikálni, ha aztán nem kapcsoljuk be a lelkeket a szadhu szangába? Ezért minden szinten lépéseket kell tennünk, hogy a prédikálásunk is minden szinten jól szervezett legyen. A vendégfogadó kötelessége elsődleges egy asramban. Kedvesnek és melegszívűnek kell lennie. Valódi, szívbéli prédikátornak. A jellemének olyannak kell lennie, mint egy igazi, profi szállodaportásénak; és senki sem érezheti, hogy valamilyen módon elutasították, ha eljön az asramba, vagy ha odatelefonál.

Megosztja a prédikálási lehetőségeket


A prédikálás maga az élet. A prédikálás nektár. Mindannyian megkaptuk azt a csodálatos lehetőséget, hogy ezzel foglaljuk le az érzékszerveinket. Néha előfordul, hogy szinte csak az asramvezető prédikál és vezeti a kírtanokat az asramban. Elfelejtik, hogy mindenkinek meg kell tanulni prédikálni, és ehhez gyakorlásra van szükség. Az asramon kívül élő idősebb bhaktákról sem feledkezhetünk meg, máskülönben fokozatosan közömbössé válik számukra az asram. Az alábbiakban néhány javaslatomat olvashatjátok, hogyan osszátok meg a leckék és kírtanok tartását.

   1. Próbáljatok tervet készíteni egy hónapra előre. Töltsétek ki több jó prédikátor előadásaival. Adjatok címet az előadásoknak. Foglalkozzatok több könyvvel, állítsatok össze egy kis szórólapot és egy plakátot a hónap programjairól. A tervet szét lehet osztani harinámon, a plakátot pedig rendszeresen elhelyezhetitek egy könyvesboltban, vagy más nyilvános helyeken, hogy a közönség mindig tájékozott legyen a Hindu Kultúra Háza programjairól.
   2. Az emberek nem vesznek komolyan bennünket addig, amíg nem így mutatkozunk be. Ez azt is jelenti, hogy a plakáton mindig fel kell tüntetni az előadó teljes tiszteletbeli címét. Továbbá az is szükséges, hogy az előadót egy másik bhakta mutassa be a közönségnek és mondja el, milyen szép szolgálatokat tesz, s milyen fontos tagja a közösségnek. Egy második bhaktára is szükség van, aki csak arra vigyáz, hogy semmi zaj ne legyen az előadás közben, hogy a gyerekek ne szaladgáljanak, és illően fogadja az időseket és a betegeket. Kapjanak megfelelő ülőhelyet, (mint amilyen a mozikban van) anélkül, hogy a folyamatban lévő előadást megzavarnánk. Az előadónak gondoskodjunk ivóvízről még az előadás előtt. Ugyanez vonatkozik a szent könyvre, az énekeskönyvre és a Tulaszi cserjére. Nagy tisztelettel tegyük a könyvet az előadó lábainál magasabb asztalra. Ezek egészen fontos dolgok.
   3. Esténként sok vendég ugyanaz, de a lecke sok mindent ismétel, hogy azok is megértsék, akik először jöttek. Ez elég unalmas. Sokszor a bhakták és a régóta érdeklődők jönnek el esti leckére. Ha lehetséges, minden asramban két esti lecke legyen, külön szobában. Az egyik a bevezető, a másik a haladó lecke. Ez arra is esélyt ad, hogy több prédikátor is bekapcsolódjon.
   4. Ezen túlmenően a közösségetek olyan rendszeres heti vagy havi összejöveteleket is kínálhat, mint:
          * Vaisnava matadzsi találkozók, gyereknevelés Krsna tudatban, védikus kultúrára nevelés. Erre az előadásra meghívhatjátok az érdeklődőket, illetve a helyi indiai közösséget.
          * Vegetárius főzőtanfolyam.
          * Vaisnava színi előadások.
          * Vaisnava zeneoktatás. Tanuljatok meg jól mridangázni, karatalozni. Alakítsatok együttest Krsna dicsőítésére.
          * Vaisnava művésztalálkozók (Harmony School of Conscious Art – a Tudatos Művészet Harmónia Iskolája).
          * És más speciális érdeklődésű embereknek szóló találkozók, amik segítenek nekik közelebb kerülni a vaisnavákhoz.

Új tagok befogadása az asramba


Különböző módjai vannak, hogy az asram hogyan fogadhat be új tagokat. Nem könnyű a döntéshozatal. Jómagam már azzal a vággyal jöttem az asramba, hogy ott is maradok. A bhakták kegyesen elfogadtak, így aztán még most is itt vagyok velük. Úgyhogy megérthetitek, mennyire hajlok arra, hogy én is ilyen könnyen befogadjak valakit. De ez azt is megmutatta, több mérlegelés kell ahhoz, hogy az asram új tagjait megvédjük a külső zaklatástól.

Íme, néhány javaslat:

   1. Próbáljatok biztos információkat szerezni a személyről, mielőtt befogadnátok az asramba.
   2. Legyen egy külön vendégszoba, ahol az újonnan jötteket egy tapasztalt bhakta megvizsgálhatja, tényleg részt tudnak-e venni az új bhakta programotokban.
   3. Vegyétek fel a személyi adatait egy adatlapra.
   4. Ha lehet, írjátok fel az édesanyja címét, telefonszámát.
   5. Beszéljetek valakivel, aki ismeri.
   6. Jó tudni, hogy egészséges-e.
   7. Ha az illető kérdéses, és nem jó az információ, kérjétek meg, hogy még két hétig csak látogassa az asramot mielőtt beköltözne. Ne feledjétek, ha valaki csak úgy feltűnik, és szeretne csatlakozni, anélkül hogy bármi elképzelése lenne a filozófiáról, annak valamilyen motivációjának lennie kell! De bárki megkaphatja a kegyet, még ilyen meglepő módon is.
   8. A személyi igazolványát tartsátok magatoknál, akkor eleve elmegy a kedve attól, hogy megszökjön és elvigyen valamit az asramból.
   9. Világosan mondjátok el neki az asram alapvető szabályait.

Általában pedig használjátok a szíveteket, hogy kegyesek tudjatok lenni a jelölttel és az asram többi tagjával szemben is.

Tanácsos, hogy az asramban csak egyetlen személy döntse el, kit vesznek fel új tanoncnak. Ha ezt a feladatot egynél több személy végzi, akkor soha ne különbözzenek össze az új bhakták előtt. Az mindig zavart kelt, ha a bhakták vitatkoznak egymással. Az ilyen egyet nem értést békésen, a rendszeres összejöveteleken kell megoldani.

A praszádosztás

Sríla Prabhupád mindannyiunk szívét meghódította az ő isteni praszádosztásával. Egyszer azt írta egy levelében:

„Az asramban nem lehet soha hiány praszádamból. Radharáni konyhájából semmi nem hiányzik. Ha a nap bármely időpontjában jön egy vendég, mindig finom praszádammal kell fogadni.”

Nem is beszélve az ünnepekről. Nagyon szépen kell megrendezni, sokféle finom praszádammal. Nagyon sokfelől kapunk segítséget, ha ezt az elvet szem előtt tartjuk. Az osztást fejlett bhaktáknak kell végezni, akik nem okoznak nyugtalanságot a vendégeknek. Természetes, hogy tartózkodóak vagyunk, ha valaki csak enni jön és egyáltalán nem érdekli a folyamat, de gyakran még az ilyen személyek is hoznak másokat, aki később bhaktává válik. A praszádosztással soha nem veszíthetünk. Mint ahogyan a védikus időkben a családosok kiálltak a kapu elé, és így kiabáltak: „Ha valaki éhes, jöjjön, mert a praszád készen van.” És hogyha valaki jött, azt vendégül látta az otthonában.

Nagyon sokszor kaptunk visszajelzést a praszádosztás áldásos-ságáról. Ha van rá mód, nagyon szép, ha megteszitek. Modern gyakorlat, hogy néhol fizetni kell a vasárnapi vendéglátásért. Ez azonban nincs összhangban a fenti elvekkel, akkor sem, ha az a célja, hogy a programokra csak a komoly érdeklődők jöjjenek. Az természetesen helyes, ha egy bérelt helységben vagy hotelben tartott programért pénzt kértek, hogy ezáltal a dolog exkluzív legyen és a költségeket is fedezze, de ezt egy asramban kérni nem igazán illik.

A múrtik szolgálata

A Legfelsőbb Úr mindennek a valódi tulajdonosa. Az asramban lakók mind Őhozzá tartoznak. Arra vágyunk, hogy az Úr csodálatos terveinek hű szolgái lehessünk. Így az Ő isteni kegyéből bebocsátást nyertünk az asramközösségbe, és az mindegy, hogy mi lesz a szolgálatunk. A lelki tanítómesterünktől megtanulhatjuk, hogy hogyan gondolkodjunk úgy, mint a meghódolt lelkek, akik mindig tudatosan és lényegesen többel járulnak hozzá az asram kiadásaihoz, mint amennyit természetes módon elhasználnak, miközben esznek, alszanak, használják az elektromos áramot, a telefont, stb. Mielőtt így fogtuk volna fel az életet, mindent a fogyasztói társadalom szemüvegén keresztül láttunk. És aligha kérdeztük volna: „Mit kell tennem, hogy magamat hasznossá tegyem Krsna és a többi asramlakó számára?” Vagy egyszerűbben: „Hogyan tehetném hasznossá magam az emberi faj és a körülöttem lévő világ számára?”

Ha megértjük, hogy a Múrti valójában Isten inkarnációja, aki kegyesen megjelenik e világban, hogy megáldjon minket és elfogadja az odaadó szolgálatunkat, a lelki látásmódunk valósággá válik. Így az egoizmus a megértésünk zavaró ellenségévé válik. A Múrti mindenki jóakarója. Ezért az asramvezető úgy képzi magát és az asram többi tagját, hogy ők mind az Úr helybeli szolga csapatának kedves tagjai legyenek. Tisztaság, a púdzsák és felajánlások pontos kezdése, első osztályú szolgálat minden szinten, szeretetteljes kapcsolat az asramlakók közt és együttérzés minden élőlénnyel, a törekvésünknek ezek természetes következményei. Könnyű másokat is fellelkesíteni, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét szolgálják, különösen ha mi magunk is ilyen inspiráltan dolgozunk. A közösségen belüli harmónia valósággá válik ilyen transzcendentális középponttal.

Legyen mérvadó Sríla Prabhupád múrti imádata, a körülményekre, helyre és időre való tekintettel. A felavatott múrtikról különös figyelemmel gondoskodjunk. Mindez valódi odaadás kérdése, és nem egy látványos show-műsor, illetve a vaisnavákkal való felszínes törődés, ami kanistha adhikári mentalitás. Ha az asram szegény, és nincs lehetőség rá hogy szépen fel legyen díszítve, az nem baj, de az odaadó szellemét fenn kell tartani. Sravanam és kírtanam: ez képezi egy vaisnava közösség alapját. Ha egy prédikáló központban vagy egy grihaszta asramban nincs felavatott kegyszobor, vagy múrti, akkor se higgyük, hogy ott nincs jelen a Legfelsőbb Úr. A prédikálás kedvéért lehet olyan egyszerű az imádat, hogy minden itt fogyasztott ételt felajánlanak az Úrnak, és rendszeres reggeli áratit és leckét tartanak. Egyéb programokat is lehet szervezni, ahogyan azt az idő és a prédikálás feltételei engedik.

A múrti imádatot az Arcsana Kaná-ban és más erről szóló könyvekben lefektetett elvek szerint lehet a szolgálat első osztályú szintjéig fejleszteni. Srí Csaitanja Maháprabhu nagyon kegyes, de Nitjánanda Prabhu még nála is kegyesebb. Gyakran látjuk, hogy sok vaisnavának adják a kegyüket múrti formájukon keresztül. Srí Srí Rádhá Krsna és más múrtik, mint Narasingha Bhagaván, Dzsagannáth Szvámí és mások imádatát általában nem javasolják. Őket megfelelő felavatás után templomokban és más helyeken szokták imádni, ahol van lehetőség a teljes múrti imádatra. Ugyanez igaz a Salagram Silák imádatára is. Srí Girirádzs Maharádzs, az Úr az Ő Góvardhan Sila inkarnációjában is rendkívül kegyes és elfogadja az egyszerű imádatot, noha igazi múrtinak számít felavatás nélkül is.

Minél inkább megpróbáljuk Krsnát elégedetté tenni, minden annál jobban sikerül és ebben a korban a szankírtan jagja az, ami a leginkább megörvendezteti az Urat. Sríla Prabhupád egyszer azt mondta: „A múrtik nélkül a mozgalmam nem terjedt volna el.” A múrtiknak köszönhetően értjük meg, hogy a szádhana bhakti-t, azokat a szabályokat és előírásokat kell követnünk, amelyek együtt járnak a prédikálással és más odaadó szolgálatokkal.

Senki nem imádhat múrtit a tanítómestere áldása nélkül. Noha még az indiai piacok is tele vannak megvásárolható múrti formákkal, nem helyénvaló önállóan vásárolni és imádni egy kegyszobrot a lelki gondviselőink jóváhagyása nélkül. De a legjobb, ha minél több ember vesz részt a múrti imádatban. Azokat, akik második felavatást kaptak, – éljenek bár az asramon belül vagy kívül, – bátorítsuk, hogy tartsanak árati ceremóniát, készítsenek ruhákat a múrtinak, és segítsenek a fő pudzsárinak mindenféle módon, hogy jobb legyen az imádat, és hogy így bennük is fejlődjenek a Krsna iránti lelki érzések. Egyedülálló lehetőség a feltételekhez kötött lélek számára, hogy az arcsa avatár szolgálatával elkezdheti örökkévaló Urával való kapcsolatát.

Kapcsolata a hozzá tartozó családosokkal


Az asramvezető személye a közösség minden tagja számára nagyon fontos. A házasoknak szüksége van az ő támogatására és neki is a házas bhakták barátságára és segítségére. Brahmacsárik és grihaszták közt nem lehet versengés. Egyformán fontosak a vaisnavák családjában. Természetes, hogy az asramvezető főleg azokkal foglalkozik, akik jelentősen segítenek neki a közösség fenntartásában. De veszélyes elfeledkezni a grihasztákról. Úgy kell nevelni őket, hogy atyai érzésekkel viseltessenek az újonnan jöttekkel és a brahmacsárikkal szemben. Tulajdonképpen az ő kötelességük lenne, hogy fenntartsák a többi ásramát. Jó grihaszták híján ez a feltétel a jelen pillanatban nem teljesül, de legalábbis ebbe az irányba kellene haladni.

Az asramvezetőnek többféle összejövetelt kell szerveznie, és mindig próbálja meg bevonni azokat, akik az asramon kívül élnek. Ha erre képes, nagyon sok segítséget fog kapni tőlük. Minden bhakta vágyik a személyes figyelemre, de a kívüllakók gyakran összehasonlítják magukat egymással, vagy azokkal, akik az asramban laknak, és a levegőben néha ott van az irigység vagy a lekicsinylés. Ez elsősorban hittestvérek között szokott előfordulni. Kimagasló vagy idősebb bhaktát nem zavar annyira a természetes irigységünk. De általában a házasok és a pénzhez, hírnévhez, stb. túlzottan ragaszkodó nem házasok sem közelednek tisztán más bhaktákhoz. Csak a szeretet és a Vaisnavába vetett bizalom a gyógyír erre a betegségre. Tisztelnünk kell azt a személyt, aki szeretetből felelősséget vállal a közösségünkben. Ne várjátok el, hogy tökéletes legyen. Csak azt nézzétek, tiszta-e a célja. Ez természetesen mindkét irányban igaz. A szeretet azt jelenti, hogy képesek vagyunk megbocsátani mások hibáit. Mindig akad valaki, aki zavarja a közösséget, ezért meg kell próbálni elkerülni az ilyen rossz társulást. De ez sajnálatos dolog, mivel minél inkább szeretnéd meghódítani mindenki szívét, annál inkább tisztel a közösség, mégha bizonyos esetekben nem is tudod elérni a kívánt sikert.

Házasulandók a közösségen belül

Tény, hogy végül sok brahmacsárink és matadzsink házasságot köt. A lelki tanítómester és az asramvezető is gyakorlatilag olyanok, mint az apák, ezeket a lelkeket minden tekintetben meg akarják védeni, ideértve a házasságot is. Persze szomorú azt látni, amikor valaki elhagyja az intenzív odaadó szolgálatot, hogy egy társ után nézzen. De ez a valóság, és egy jó grihaszta jobb, mint egy frusztrált szannjászí, mindig abban a veszélyben, hogy elbukik. A legtöbb új bhakta még nem rendezte el teljesen a családi helyzetét. Ez az egyik oka, hogy az asramjainkban gyakran zavar támad. Az asram és a Guru a segítség ott, ahol a szülők illetve a nyugati kultúra csődöt mondanak. Ezért aztán elég meglepő, hogy egy asramban egy ilyen változatos közösség képes együtt élni, – méghozzá békében – mikor azt látjuk, hogy a materialista világban még a család sem képes boldogan együtt maradni.

Az eljegyzést és házasságot illetően szigorú szabályokra van szükség, hogy az asramban élőket ne zavarják meg a különböző romantikus történetek. Végtére is a bhakták azért jöttek ide, hogy megerősödjenek a lemondásban és az odaadó szolgálatban. A lemondottakra különböző próbatételek várnak, hogy mindenféle nehézség közepette megállják a helyüket. A próbatételek egyike kegyesnek lenni azokhoz, akik nem tudnak egész életükben teljes lemondásban élni.

   1. Aki egy bhaktával kíván házasságot kötni, először is a lelki tanítómesterét – vagy az ő képviselőjét – kell megkeresnie és megkérni tőle az illető személy kezét. Ők azzal a másik személlyel is elbeszélgetnek, hogy lássák, kölcsönös-e az érdeklődés, és általános útmutatást adnak mindkettejüknek. Az asramvezető csak akkor jelenti be a bhaktáknak az új kompromisszumot, ha valami pozitív eredményt sikerült elérni. A felek életkorától függ, meddig tart az eljegyzés, és mikor kötik meg a házasságot. Ez hat hónaptól öt évig terjedhet.
   2. Természetesen mindkét félnek megvan a joga, hogy bármikor felbontsa az eljegyzést.
   3. Az eljegyzés nem laza társulást jelent, hanem egyfajta tiszteletteljes, felügyelt ismerkedést. Együtt fognak étkezni, magánbeszélgetéseket folytatnak egymással, de mások látó-szögén belül. Ennél nem kell több, mert úgyis olyan sok időt töltünk evéssel, és olyan sok más szolgálat vár ránk.
   4. Bizonyos esetekben az asramvezető biztosíthat alkalmi gyűjtési akciót a leendő házas bhaktának, azért pénzügyileg felkészül-hessen a rá váró felelősségre.
   5. Ha a matadzsi idősebb a bhaktánál, a házasság nem javasolt. A legkedvezőbb, ha 5-10 év van a házasulandók között. A nők általában hamarabb érnek, mint a férfiak, és tény, hogy nehezen tudnak egy náluk fiatalabb férfit tisztelni. Mivel a házasság sikere a férfi és a nő egymást kiegészítő együttműködésén múlik, ezért nagyon fontos, hogy ne legyen köztük versengés.
   6. A házasságkötésre nagy találkozókon és szent ünnepeken szokott sor kerülni. Akkor még a nem vaisnava szülők is eljönnek és résztvesznek a védikus áldozaton. Általában minden apa nagyon boldog, amikor látja, hogy a lánya jó férjet talált.
   7. A házasságon kívüli kapcsolat elég nagy szégyen, ettől óvjuk meg magunkat. Vaisnava családban a válás nem elfogadott. Ha valaki mégis ilyen szomorú és törvényellenes módon cselekszik, akkor a közösségtől nem kaphat támogatást. Végül is kegyelemből még mindig elfogadhatjuk, mint a közösség tagját, de legyenek fenntartásaink az esettel kapcsolatban.
   8. Elég általános, ha egy prédikátor házassági tanácsokat ad, mivel sokan hisznek benne, és rábízzák a problémáikat. Általában csak akkor hasznos a házaspároknak tanácsot adni, ha együtt jönnek el, és készek arra, hogy elfogadják. Különben csak belebonyolódunk a kettejük közötti apró nézeteltérésekbe.
   9. Ha az eljegyzés csak zavarja az asramot, mert a pár megszegi a megegyezést, az asramvezetőnek megoldást kell javasolnia. Az asram sohasem válhat az érzékkielégítés helyévé. Csak nagyon kivételes esetekben lakhatnak grihaszták az asramban, miután megházasodtak. A házasság általában azt jelenti, hogy fedezik a saját költségeiket, külön az asramtól. Amennyiben vaisnava farmon vagy hasonló területen élnek, akkor a grihaszta kötelessége, hogy segítséget nyújtson a közösségnek, ne pedig a terhére legyen.

A versengésről

Van egy csodálatos eleme a lelki világnak: amikor a vaisnavák azon versengenek, ki végzi a legszebb szolgálatot Krsnának. Az ilyen Vaikunthára jellemző versengés nem tesz senkit sem boldogtalanná. A győztes nagyon alázatos, példája pedig inspirálja a többieket.

Egy asramban sem rossz, ha versengenek a könyvosztásban, vagy abban, hogy ki varrja a legszebb ruhát a múrtiknak. De legyünk óvatosak és ne ragadtassuk el magunkat. A büszkeségről meg ne is beszéljünk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden siker kizárólag Gurudévet illeti. Semmit sem magunk csinálunk. A kegyéből részt vehetünk az Ő Gurujának csodálatos szolgálatában. Ha a verseny valakit boldogtalanná tesz, hagyjuk abba. Nincsen szükség a képmutatásra. Egyszer Srí Csaitanja Maháprabhu egy írását a Gangeszbe dobta, mert egy osztálytársa szomorú lett, mikor rájött, hogy Maháprabhu írása sokkal jobb az övénél. Mi nem akarunk másoknál jobbak lenni, kivéve azt, hogy szeretnénk mások jobb szolgája lenni. Boldogabbá tenni őket, aztán meg ők tesznek bennünket boldoggá. Értitek? Lehetetlen egy vaisnava számára, hogy olyasvalamit erőltessen, ami a vaisnava barátait boldogtalanná teszi. A könyvosztás mindazonáltal egy olyan eszköz, amire nagyon kell vigyázni, hogy a bhaktákról alkotott kép kedvező maradjon. Annyi könyvet kell osztani, amennyit csak lehet, de anélkül hogy elfeledkeznénk arról, amiről itt szó volt.

Mint oktató mester és a szolgák szolgája

Sríla Guru Maharádzs azt írta: „Így vagy úgy, minden vaisnava egyfajta siksa guru.” Nem is beszélve az asramvezetőről, aki egész nap arra tanítja a bhaktákat, hogyan kerüljék el a máját, és hogyan ne essenek újra áldozatául. Ő a guruja tanítványa és nagyon óvatos, nehogy ellentmondásba kerüljön vele. Elkerüli, hogy másokat összezavarjon vagy megsértsen. Ugyanakkor a helyi diksa guruval (gurukkal) is közvetlen kapcsolatban van. Így minden problémát meg tudnak beszélni és közös döntést hoznak.

Siksa gurunak lenni nagyon nagy felelősség, aminek a kihatását sokszor maga az asramvezető és a közösség más tagjai is figyelmen kívül hagyják. Pedig ennek igazán szent, áldásos valóságnak kellene lennie. Az asramvezetőnek kiváló példát kell mutatnia, hogy helyesen szolgálhassunk.

A bhakták ragaszkodni fognak az asramvezetőhöz, és készek lesznek vele együtt dolgozni a tanítómesterükért. De ha a tanítómesternek máshol van szüksége segítségre, az asramvezető egy pillanatig sem habozik, és meghoz minden áldozatot, hogy a tanítómestere akaratát teljesítse. Mindig így kapja meg az áldását. Ha az asramvezető a bhaktákat szolgálja, azzal Krsnát és a Guruját nagyon elégedetté teszi, mert azt csinálja amit Ők szeretnének. A Guru-tattva minden vaisnava kapcsolat alapvető elve.

Ha nem támogatja a közösség

Ha pedig fordítva van, és az asram bhaktái nem támogatják az asramvezetőt, akkor azt neki és másoknak egy nagy, intő jelnek kell tekintenie. Vajon miféle súlyos hibát vagy sértést követ(ett) el? Nem elég kedves, önző, vagy rossz példát mutat? Valamivel nincs a tanítómesterünk örömére? Kijavítható a hiba, vagy alkalmatlanná vált a szolgálatra? Ezek nagyon súlyos kérdések és valójában csak a tanítómester foglalkozhat velük érdemben. De a Vaisnava Tanács ülésein bármely tag elmondhatja alázatosan az asramvezetőnek, hogy mit gondol a tevékenységéről.

Lehet, hogy ez néha fájdalmas, de ugyanakkor kegyes figyel-meztetés, hogy nem tud igazán a bhakták örömére cselekedni. Egy asramvezetőt leváltani meglehetősen szomorú dolog, de ha minden más bhakta, de legalább a nagy többség elégedetlen vele, akkor ideje valamilyen szolgálatot keresnie, ahol sikeresebb és boldog lesz. Tisztelnünk kell mindenki érzéseit. Ez a vezetés igazi művészete. Minden résztvevővel éreztetni, hogy a közreműködésük minden szinten nagyon értékes.

Akkor nem kérdéses, hogy a közösség el akarja távolítani az asramvezetőt. Néha persze vannak ambiciózus tagok, politizálás, híresztelések, sőt hazugságok is. Mindig őrizkedjünk az ilyen alantas befolyásoktól! Emiatt, ami nem bizonyított tény a Vaisnava Tanács előtt, azzal ne is foglalkozzunk. Akik pedig szeretnek a mások háta mögött beszélni, azokat kegyesen javítsuk ki. Ez az igazi szadhu szanga. Megvitatni a problémákat, és megoldani úgy, hogy Krsna elégedett legyen.

A bhakták egészségéről

Ez a kérdés kissé komplikált. De ha használjuk a józan eszünket, akkor megtaláljuk a helyes utat. Néhány jótanács, melyeket kétségkívül a hely, idő, és körülmény szerint kell alkalmazni.

A kolduló szerzeteseknek nincs balesetbiztosításuk. Ők Krsna kegyétől függenek, de mégsem használnak ki másokat, hiszen a legjótékonyabb tetteket végzik. Kedvező, ha a kormány vagy az egészségügyi vezetők szolgálatot tesznek a brahmanáknak, a vaisnava közösségeknek. Ilyen módon nem probléma mások jóindulatától függni, hiszen tény, hogy mindannyian Krsna kegyétől függünk. A balesetbiztosítás inkább a grihasztáknak ajánlott, akiknek gyermekeik vannak, és az idejük nagyobbik részét munkával töltik, sőt még többet is. Még inkább, ha tulajdonuk van, és fennáll annak a veszélye, hogy azt elvesztik, ha megtakarításuk nem fedezi az orvosi költséget.

Általában az egészségügyi szolgáltatásoknak nagyon rossz a hírük. Ha a kezelés ingyenes vagy ismerősünk az orvos, legalább abban bízhatunk, hogy nem kezelnek bennünket feleslegesen, nyereségvágyból. Akárhogy is, a legtöbb esetben a természetes gyógymódok a legjobbak. Egy bhakta életének természetes része az egészséges életmód és táplálkozás, valamint az alapvető gyógymódok titkainak ismerete. A böjt az egyik legjobb gyógyszer a legtöbb betegségre. Sajnos a bhakták néha nem törődnek az étrendjükkel. Minden templom próbáljon csak tengeri sót és a legkevésbé finomított cukrot vásárolni. A termények a lehető legtermészetesebb forrásból származzanak, ahogyan az összes többi nélkülözhetetlen táplálék is. Ne szolgáljatok fel minden nap sült ételeket! Ez nagyon egészségtelen. Feldolgozott élelmiszereket egyáltalán ne vásároljatok. Azt ajánljátok fel Krsnának, ami természetes és amit a baktája szeretettel készített el. Ez az egyszerű fegyelem nagyon jó eredményeket hoz majd.

A bhakták neveljenek saját gyógyítókat a közösségükben. Ha az orvos nem jóbarát, akkor egyszerűen veszélyes. A kórházak pedig minden szempontból a legveszélyesebb helyek.

Ha egy bhakta beteg lesz, akkor próbáljunk meg nyugalmat és szeretetet adni neki, a szükség idején ugyanis mindenki érzékenyebb. De csak a szükséges segítséget adjátok meg, nem kell hogy érzelmileg elragadtassátok magatokat. Nem akarjuk Krsna Laksmi-ját – pénzét – a kezeléseinkre költeni. Ha valaki kórházi ellátásra szorul, akkor próbáljunk külön elhelyezést kérni. Kutassátok fel a helyi jótékonysági kórházakat. Fogjanak össze a bhakták, és vegyétek azt is figyelembe, milyen nagyszerű szolgálatokat tett az illető személy. Ez azt is jelenti, hogy egy új bhakta szülei is segíthetnek vészhelyzetben. Ilyen esetben az asramvezető és a Vaisnava Tanács döntése alapján az asrami pénzalap is szolgálhat segítségül, amit viszont sürgősen vissza kell fizetni.

Elsősegély csomag mindig legyen az asramban. Ez tartalmazzon különböző gyógynövény teákat a kisebb bajokra és aloé növényt a kezelésekhez. Keressetek olyan fogorvost, aki csak az anyagárat számolja fel a kezelésnél. Mikor én Berlinben a templom ügyintézője voltam, a legmagasabban kvalifikált doktorokat hívtam fel, akiket csak megtaláltam a telefonkönyvben, és azt kérdeztem tőlük a telefonban: „Egy jóga asramból hívom önt. Van itt egy szerzetes vendégünk, aki nincs biztosítva és szörnyű fogfájása van. Lenne olyan kedves, hogy megnézné őt?” Az esetek 90 százalékában pozitív választ kaptam, és néhányuk még odáig is elment, hogy ingyen végzett bonyolult fogászati kezeléseket néhány bhaktán. Természetesen a bhakták adtak nekik könyveket, Krsna pedig rengeteg áldást.

Kapcsolattartás a helyi indiai kolóniával

Ha egy indiai közösség él a városban, akkor van egy újabb szent kötelességed, aminek eleget tehetsz. Nagyon boldogok, ha Indián kívül találkozhatnak bhaktákkal. Sríla Prabhupád megtanította, hogyan bánjunk velük. Nekem is vannak tapasztalataim erről, mert Panamában egy hindu közösséggel éltünk együtt évekig.

Ezeket a jótanácsokat próbáld meg te is alkalmazni a lakóhelyeden:

   1. Szerezd meg a családok címeit. Jegyezd fel a származási helyüket és az esetleges családi kapcsolatokat közöttük. Mi a szakmájuk? Gyermekeik száma, koruk és nevük. Minél többet tudsz róluk, és minél inkább személyesen bánsz velük, annál jobban lesz kedvük bekapcsolódni az odaadó szolgálatba.
   2. Küldjetek meghívót nekik legalább az olyan nagy ünnepekre, mint a Dzsanmastami.
   3. Látogassátok meg őket az otthonukban, ha lehetséges.
   4. A gyermekeik részére ajánljatok oktató programokat a védikus kultúráról.
   5. Ne kérjetek tőlük pénzt, kivéve ha már nagyon jó kapcsolatban vagytok velük. Ők általában nagyon jól szervezett emberek, stabil vezetést és jól megtervezett projekteket akarnak látni. Akkor szinte bármiben szívesen segítenek.
   6. Ajánljatok fel különböző szolgálatokat a közösségüknek. Felavatást ritkán kérnek, de szinte azonnal jó barátok. Tanácsos egy-két bhaktát megbízni, legyen az ő kizárólagos felelősségük az indiai közösség. Ha már támogató tagok, akkor ne tegyetek nekik hamis ígéreteket pénzgyűjtés céljából! Ezzel később éppen ellentétes hatást értek el. Prédikáljatok nekik és szolgáljátok őket, és végtelenül segítőkészek lesznek ők is.
   7. Lépjenek fel színművekben, drámákban, zenei és egyéb előadásokon, amit az asramotok szervez.
   8. Szervezzetek a gyerekeiknek szünidei táborokat.

Röviden, sokmindent tehetünk, s mindez nagy áldás a számunkra. Valóban mindig az alázat a legnagyobb próbatétel. Nincs szolgálat ami el nem végezhető, ha van alázatosság.

A harinám-program

Az Úr Csaitanja kezdte el a szankírtan mozgalmat. Sríla Prabhupád prédikálása Amerikában úgy kezdődött, hogy a Szent Neveket zengte utcákon és parkokban. Ragadjunk meg mi is minden lehetőséget, hogy átadjuk a Szent Nevet az embereknek.

Ha a bhaktákkal szankírtanra mentek, ne feledjétek magatokkal vinni a következőket:

Mridangák és karatalok, egy mridangához 5-6 karatal. Egy zászló a Mahamantrával és egy az asramotok címével. A harinám helyszínétől kb. 20 m-re egy asztalra tegyétek ki a könyveiteket meg minden egyebet, hogy irodalomhoz és információhoz juthassanak az emberek.

Egy bhakta menjen civil ruhában, hogy megoldhassa az olyan helyzeteket, mint pl. egyezkedés a rendőrséggel, vagy ha egy részeg alkalmatlankodik. A többiek oda se figyeljenek az ilyen zavaró tényezőkre. Úgy tegyen, mint egy szemlélő, és kérdezhet is a bhaktáktól, hogy így elindítsa a beszélgetést a prédikálók és az érdeklődő járókelők között.

Használhattok zászlót és egyéb eszközöket is. Próbáljatok beszerezni egy kis „Mouse” erősítőt. Ez kb. 250 US$-ba kerül és rendkívül hasznos, mert nagy hangereje van és tölthető akkumulátora, ami képes hálózat nélkül 4 óráig működni.

Keressetek olyan helyet, ahol sok ember jár. Kiváló fórumként szolgálhatnak a nagy rendezvények.

A harinámmal ne okozzatok zavart senkinek. Ha intoleranciát tapasztaltok, akkor tartsatok egy rövid kírtant, hívjatok meg pár embert az asramba és menjetek el egy másik alkalmas helyre.

Az Úr Csaitanja és az Úr Nitjánanda megáldanak minden harinám csapatot.

Hetente egyszer szervezzetek egy nagy harinámot a közelben élő összes barátotokkal. De a kis harinám csoportok is nagyon jók. Jómagam úgy kezdtem a prédikálást, hogy egyvalaki énekelt, egy másik pedig röpiratokat osztott. Minden félórában cseréltünk.

Csodálatos módon megtisztulunk, ha a Szent Neveket mindenki számára énekeljük.

Nagy összejövetelek kultúrházakban vagy hotelekben


Programot szervezni kultúrházakban vagy neves hotelekben nagyon jó prédikálási eszköz. Ám a sikerhez komoly szakértelemre van szükségünk. Javaslataim a következők, ha ilyenbe fogtok:

   1. Számoljátok ki az összes velejáró kiadásotokat, úgymint bérleti díj, praszádam és a hirdetési költségek. Ki kell találni, hogyan finanszírozzátok ezt, ha nem éritek el a kívánt eredményt, és nem tudtok elég jegyet eladni. Legalább két héttel a program előtt beszéljetek a helyi újsággal, hogy betegyék a hírt a lap kulturális rovatába. Szerezzetek be teljeskörű információt a különböző újságok hirdetési díjtételeiről.
   2. A különböző programokat többféleképpen lehet prezentálni. A személyes véleményem szerint a legvonzóbb bemutatkozás az, ha a figyelmet a lelki tanítómester, vagy a szannjászí, vagy egy idősebb bhakta jelenlétére és előadására irányítjuk. Erre a személyre kell figyelnetek. A zenei programok, színielőadások, vagy praszádam pedig mind másodlagos jelentőségűek. Az emberek egy különleges emberrel szeretnének találkozni. Ez a legfontosabb dolog. A zene és szórakozás bármilyen fajtája megtalálható a TV-ben is. De csak itt léphetnek személyes kapcsolatba egy lelki személyiséggel. És az egészet nagyon szépen meg kell szervezni.
   3. A plakátoknak kint kell lenniük legalább két héttel a program előtt. Keressetek olyan jószándékú boltosokat, akik a boltjukban kint hagyják a plakátot egészen a programig, ezek az utcán nem annyira hatásosak. Harinám közben röplapokon hirdetni a programot csak a helyszín közvetlen közelében hatásos, az előadás napján.
   4. A bhaktáknak legalább két órával a program kezdete előtt ott kell lenni a helyszínen. A múltban a bhakták ezt rosszul szervezték. Mindig az utolsó pillanatban érkeztek meg a helyszínre, és ott vették észre, hogy hiányzik valami. Ez nagyon zavaró. Ha valamit csináltok, akkor csináljátok tökéletesen! Ne szakítsd meg a koncentrációt, ne kelts rossz benyomást. A programot egy jólöltözött, szépen beszélő személy konferálja. Az első óra telhet könnyed zenével, melodikus bhadzsanokkal vagy filmvetítéssel. Manapság minden ember egy órát késik, úgyhogy a fő előadás ne az elején legyen.
   5. A praszád legyen jól becsomagolva, amiből minden vendég kaphat.
   6. A könyvespult legyen jó nagy és szépen elrendezett. Ennek a program elejétől a végéig rendelkezésre kell állnia a vendégfogadó személlyel együtt. Ezen kívül egy bhakta felel azért, hogy a vendégeket a külön nekik fenntartott helyekre kísérje. Úgy szervezkedjetek, mintha az ország elnöke a minisztereivel meglátogatna benneteket, akkor biztos hogy jól fog elsülni a dolog.
   7. Ha vége, takarítsátok fel a helyet, nehogy rossz benyomás maradjon rólatok. Ha nem bhaktákkal dolgoztok együtt, akkor a fegyelem a legfontosabb, akár a hangmérnökökről, akár egyéb helyi megbízottakról van szó.
   8. Próbáljatok szponzorálást szerezni az ilyen programokhoz, így nem veszélyeztetitek az asram anyagi helyzetét. De akárhogy is, a prédikálásnak mindig ára van, és ha a pénzalapok ezt lehetővé teszik, addig nincs probléma.
   9. A háromnapos leckesorozatot is jó ötletnek tartom. Megpróbálhattok új tagokat toborozni a mozgalomba úgy is, hogy jógakurzusokat tartotok, vagy előavatást adtok az új barátoknak. Erről részletesebben olvashattok az előavatásról szóló kézikönyvemben.

Más személyek felhatalmazása


Ha mindent magatok csináltok, az lehet nagy áldozat a részetekről, de azt is jelzi, hogy nem tudtok egy szolgálattal másokat megbízni. Nem lesztek népszerűek az intelligensebb bhakták közt. Minden szolgálatot egyidejűleg kell figyelemmel kísérni, amit a közösség éppen végez. Ha ebben lelkiismeretesek vagytok, akkor aligha marad időtök sokféle szolgálatra. És egyre jobban másoktól fogtok függeni.

Az asramotok irodájában kell lenni egy nagy Vezénylő Táblának, amin rajta vannak a bentlakó, és a külsős bhakták nevei. Ezen túl minden asrami szolgálathoz annyi öntapadós cédula, ahány bhakta kell ahhoz a feladathoz. A asrami megbeszélésen olyan felelősöket válasszatok, akik azt a szolgálatot szívesen végzik. Ebből kiderül, hova kell új szolgát választani, ha egy bhakta valamilyen oknál fogva elmegy a közösségből. Ez a tábla alapvető fontosságú! Ennek a segítségével nem feledkeztek el azokról, akik az asramon kívül laknak és nem jönnek mindig. Nekik is kell biztosítani elfoglaltságot, és ez a ti felelősségetek.

Bárki odamehet és tájékozódhat a Vezénylő Táblán a többiek feladatairól is. Ha pedig valakinek nincsen feladata, akkor kínosan fogja érezni magát és valószínűleg fog kérni valamilyen szolgálatot. Ez abban is segíteni fog, hogy számon tartsátok, mit szerveztetek meg és mit döntöttetek már el. Így válhat egyre teljesebbé és átláthatóbbá a prédikálásunk. Megosztani a szolgálatokat azt jelenti, hogy neked egyre több lesz. Sríla Prabhupád ezt lusta értelemnek nevezte.

Van két történet, amit szeretnék elmesélni nektek ezzel kapcsolatban.

Egyszer egy démonikus politikus azt mondta, hogy négyféle ember van:

A cselekvő és ostoba, a tétlen és ostoba, a cselekvő és értelmes, és a lusta és értelmes. Amikor ezt Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Maharádzs hallotta, a következő magyarázatot fűzte hozzá:

„Igen, a karmi a cselekvő ostoba. Ő keményen dolgozik, aztán mindent elveszít végül. A gjáni a tétlen ostoba. Nem akar dolgozni, látva az anyagi lét hiábavalóságát, de elszalasztja azt a lehetőséget, hogy szerető odaadó szolgálattal foglalja le magát. A bhakta az értelmes cselekvő, aki keményen dolgozik Krsnának, de csak az örök áldásra vágyik. Krsna pedig az értelmes lusta. Ő csak megfújja a fuvoláját Golókán, és az egész világ úgy forog, ahogyan azt ő akarja.”

Krsnát szolgálni olyan csodálatos. Megpróbálhatunk annyi embert elfoglalni az ő szolgálatában, amennyit csak bírunk, és a boldogság csak egyre nagyobb, még ha mi magunk nem is tudunk sok szolgálatot végezni. A más bhakták által végzett szolgálatnak is örvendezhetünk.

A másik történetet pedig Sríla Srídhar Maharádzstól hallottam. Egyszer egy német tengeralattjárót francia rombolóhajók fogtak közre és az amerikai partoknál keresett menedéket. Ekkor azonban az USA még nem lépett be a világháborúba. Az amerikai kormány felszólította a kapitányt, hogy 24 órája van, hogy elhagyja a kikötőt. A tengeralattjáró kapitánya küldött egy üzenetet a felettesének Németországba, kérdezve hogy mit tegyen. A válasz ez volt: „Ön a legilletékesebb arra, hogy az ottani szituációt megoldja. Önnek kell döntenie, hogy mi a legmegfelelőbb.”

Ezután a kapitány elküldte a legénységet, hogy kérjenek politikai menedékjogot, és amint egyedül maradt, a tengeralattjáróval együtt felrobbantotta magát, nehogy a franciák kezébe kerüljön. Hasonlóan, nekünk is sokszor kell a helyszínen döntést hoznunk, anélkül hogy esélyünk lenne bárkivel is konzultálni. De ez nem probléma. Krsna inspirálni fogja az ő felhatalmazott emberét, hogy megtegye a szükségeset.

A WVA (World Vaisnava Association – Vaisnava Világszövetség)

A SEVA, Vrinda, BBT és más transzcendentális könyvkiadók, amiket a védikus tudás világméretű terjesztésére hoztak létre, olyanok mint a mentőkötél az asramok és prédikáló központok számára. Nélkülük soha nem lett volna oly sokféle, a prédikáláshoz szükséges kiadványunk. Ezeket nagyon felelősen és mindenki számára átláthatóan kell menedzselni, hogy az asramvezető inspirálva legyen, hogy a többiekkel együtt minél többet osszanak ki.

Sríla Prabhupád olyan keményen dolgozott, hogy az összes könyve elérhető legyen a világ számára. Most már megvan Sríla Srídhar Maharádzs összes könyve spanyolul és angolul, és állandó nektárral záporoznak bennünket Sríla Puri Maharádzs és más vaisnava ácsárják. Ez új momentum a történelemben, amiért nagyon hálásaknak kell lennünk. A múltban nem volt semmiféle könyv egyetlen ácsárjától sem. Terjesszük hát ezt minden városban és faluban. A SEVA-t azért hoztuk létre minden országban, hogy egyrészt a helyi prédikálás igényeit kielégítsük, másrészt hogy őrizzük Sríla Prabhupádnak azt az elképzelését, hogy haszonhoz juttatjuk a helyi asramokat, miközben az új kiadványok sorát is bővítjük. 1974 és 1979 között én voltam Sríla Prabhupád Bhaktivedanta Book Trust skandináv és portugál részlegének a vezetője. Nagyon szép szolgálat volt.

Ha a fenti elvet nem vesszük komolyan, akkor sok problémánk lesz.

Sríla Prabhupád elképzelése az volt, hogy az asram pénzeszközeinek 50%-át vissza kell forgatni a BBT-től vásárolt termékekbe. Ez nem volt mindig lehetséges, de azt jelenti, hogy a prédikálás legyen a fő tevékenységünk.

Néha a SEVA hitelbe ad árut az asramnak, hogy segítsen elkezdeni a tevékenységüket. Ez igen nagy felelősség, és rendkívül rossz, ha nem tudják visszafizetni. Még rosszabb, ha az ebből származó bevételt nem prédikáló feladatokra fordítják, vagy egyszerűen csak felélik a Laksmit. Az a dolgunk, hogy a sikert a homlokunk verejtékével érjük el, ne pedig mások korábbi erőfeszítései révén. Az anyagi felelősségérzet a prédikáló vezető alapvető tulajdonsága. Akkor már jobb a szerény, de adósság nélküli élet. Ehhez viszont a könyvelésünknek precíznek kell lenni. Ha ezt ma megtanuljuk, akkor sok problémától megóvjuk magunkat a jövőben.

A SEVA-tól kapott könyveket folyamatosan és ízlésesen állítsuk ki, az árakat is feltüntetve, és tartsunk belőlük elegendőt raktáron is. Minden asramban legyen raktáron bármi, ami megtalálható a SEVA, ISEV vagy BBT katalógusaiban, ideértve a kazettákat és posztereket is. Ez önmagában növelni fogja az eladást, de alaposan ellenőrzésre lesz szükség, mert sokféle cikkről van szó. Ez is prédikálás. Olyan munka, amivel segítünk másokon, nem arra való. hogy csupán pénzt keressünk vele.

Egyetlen bhakta se távozzon úgy, hogy nem viszi magával a lelki tanítómesterének néhány könyvét és leckekazettáját. Máskülönben hogyan fognak az emberek értesülni arról a nektárról, amit te tudsz? Ez ismételten fegyelmet jelent és nem lustaságot. Milyen nagyszerűen érzed magad, miután egy feltételekhez kötött lélek kapott tőled egy Bhagavad Gítát! Erre a szellemre van szükségünk, – úgy a szankírtanra járó bhakták, mint a többiek között. Csak a prédikálás tehet bennünket és másokat is boldoggá.

Az asramvezető tartson rendszeres kapcsolatot a SEVA ügyinté-zőjével, és próbálja lelkesíteni őt a szolgálatában. Nem úgy, hogy fel sem hívjuk hónapokig, mert tartozunk neki pénzzel. Így az asramotok csak elvágja magát a kegy terjesztésének esélyétől.

A asramok méretéről

A kisebb asramok személyesebbek. Sokkal édesebb, ha mindenki ismeri és törődik a többiekkel. Persze ez nem azt jelenti, hogy a nagy asramok nem jók, főleg akkor ha ez egy vezető tisztasága miatt nőtt nagyra. Addig, amíg az asram életének alapja a szeretet és bizalom, addig minden csodálatos. Persze a nagy asramok természetéhez tartozik, hogy a helyzet kezd egyre bonyolultabbá válni. Ebben a korban az emberek hajlanak arra, hogy nagyon bűnösek legyenek. Szeretetteljes, kisebb asrami környezet képes megvédeni ez ellen. Gyakran tapasztaltuk, hogy nagy vaisnava közösségek annyira személytelenné váltak, hogy néhány tag bűnös vágyainak magvai ismét könnyen kihajtottak.

Jobb új asramot nyitni, ha a létszám eléri a 10-20 bentlakó főt. Ez nagyszerű lehetőség lesz új és jó bhaktáknak, hogy erősítsék a szol-gálatukat.

Sríla Bhaktivinód Thákur szerint háromféle prédikáló központ van:

   1. Náma hatta szanga: Olyan központ, ahol legalább havonta van egy lelki összejövetel.
   2. Náma hatta kendra: Itt naponta összegyűlnek a bhakták prédikálni.
   3. Náma hatta mandir: Ebben megvan a lehetőség, hogy minden tekintetben menedéket adjon. Egy mandir alapvető díszei a bentlakási lehetőség és napi kétszeri lecke.

Csodálatos, ha van egy másik központ is, vidéken, a városon kívül. Ez annyira fontos a gyerekeknek és a matadzsiknak. Sokan vonzódhatnak a vidéki asrami élethez. Az ilyen központ viszont igényli a városi asram támogatását. A két asramvezetőnek pedig érdemes szorosan együttműködnie. Nincsenek szigorú szabályok, ami az asramok méretét illeti, de próbáljunk minél több helyen szép lehetőségeket teremteni.

Kapcsolata a másik nemmel Az ásramvezető kézikönyve
Kapcsolata a másik nemmel

Alapvető dolog, hogy az asramvezető nem marad kettesben a másik nemmel, a feleségét kivéve. Ez igaz a többiekre is, de a vezető sok hölgynek is prédikál, ezért ügyeljen arra, hogy mindig jelen legyen egy másik személy is. Az ő feddhetetlensége a közösség alapja, s tudjuk hogy a Srímad Bhágavatam is tiltja, hogy egy férfi egyedül legyen a másik nem tagjával. Jobb az óvatosság.

Ha valakinek az az igénye, hogy valamit személyesen megkérdezzen tőle, akkor hívjon magával egy bizalmában lévő személyt. Kisegítő megoldásképpen beszélgethetnek egy közösségi helyiségben is, ahol mások látják, de nem hallják őket. Ezt nem a bizalom hiánya, vagy egy régimódi látásmód miatt hangsúlyozzuk annyira. Ez mindenkinek csak a javára válik, mert Májá nagyon erős, s mi nem akarunk semmi felesleges esélyt adni neki. Másrészt az asramvezető példát mutat az egész közösségnek. Sokan szenvedtek a múltban amiatt, hogy nem követték ezt az elvet. Nem kell még több bizonyíték a Sásztrák igazának védelmére.

Női asramvezetők

Olyan csodálatos látni, mikor a matadzsik felelősségteljes prédikátorokká és asramvezetőkké válnak. Ez mind Sríla Prabhupád kegye. Már bizonyítottak, hogy ezt nagyon jól meg tudják csinálni, és emiatt az új vezető prédikátorok még több léleknek adnak esélyt, hogy menedéket keressenek Krsnánál. Azelőtt, mikor én csatlakoztam Sríla Prabhupád mozgalmához, a matadzsik ugyanabban az épületben laktak együtt a férfiakkal, és az asrami feltételek nem igazán voltak kielégítőek. Természetesen nagyon kevés matadzsi csatlakozott, mert egyszerűen nem volt hely. Ez megváltozott, amikor megnyitottuk az első, matadzsik által vezetett asramokat. Hamarosan be tudták indítani az asrami élet minden tevékenységét, és jó támogatást nyújtottak a lelki tanítómesterük missziójának. Remélhetőleg a jövőben minden városban lesz egy asram, amit matadzsik vezetnek, hogy szélesedhessen a prédikálás. Ha pedig férfi jelentkezők jönnek, őket elküldhetjük a férfi asramba képzésre. Ez a rendszer jobb és kevésbé izgató.

Ha egy templomnak van saját matadzsi asramja, amint az sokszor így van pl. egy farmon, akkor szükség van egy matadzsi vezetőre, aki a helyi asramvezetőnek fog beszámolni.

--------------------------

Adminisztratív szempontok

Az asramvezető könyvelése

A nonprofit szervezet vagy alapítvány a törvény nagyon finom eszköze arra, hogy segítsen olyanokat, akik másokon próbálnak segíteni. Sok rejtett motívum van persze a világi nonprofit szervezetek működése mögött. De a vaisnavák közössége igazán és szívből nonprofit szervezet, mert minden hasznuk Krsnának megy és Krsna nem tart meg semmit magának. Minden fillérnek, amit Krsna befektet ebbe a világba, a célja, hogy másokat áldáshoz juttasson. Mégis, mivel manapság a világ nem ismeri el az igazi brahminikus kultúrát, a vaisnaváknak be kell bizonyítaniuk, milyen becsülettel követik az adott ország kormánya által körvonalazott nonprofit kulturális, képzési és jótékonysági elképzeléseket. Mindenesetre a kiadásokat is, a bevételeket is kiválóan kell könyvelni. Általános, hogy sok adomány úgy érkezik az asram számlájára, hogy az egyéni adományozók nem mindig fedik fel magukat, a saját adózási szituációjuk miatt. Ezért szükséges, hogy legyen egy nagyon szigorú, belső pénzügyi napi elszámolás, amin pontosan nyomon követhető a közösség jelenlegi anyagi helyzete.

Ezeket a napi elszámolásokat a Vaisnava Tanács ülésein is be kell mutatni. A hivatalos könyvelést pedig egy kvalifikált könyvelő végezze az állam fele. A bhaktáknak együtt kell működniük vele, hogy megkapjon minden kért dokumentumot, és korrektül könyvelhessen. A lehető legkisebb problémánk se legyen az adóhivatallal. És nem is lesz, ha a könyvelést mindig rendben tartjuk. Máskülönben állandó aggodalomban fogunk élni.

Mivel a tulajdonaink nonprofit szervezethez vannak bejegyezve, veszélyes, ha a nyilvántartásunk nem naprakész. A közösség könyvelésének mindig olyannak kell lennie, mintha az adó-ellenőröket várnánk. Tulajdonképpen kisebbségi prédikáló szer-vezetként mindig számítanunk kell az ellenőrzésre.

Kolumbiában a könyvelőnk készített egy 30 oldalas útmutatót arról, hogyan védjük meg és vezessük a templomaink és azok üzleti vállalkozásainak könyvelését.

Mivel ez az „Asramvezető kézikönyve” főleg általános jellegű útmutatásokat tartalmaz, ennek részleteire itt nem térünk ki. Minden országban vannak kisebb-nagyobb eltérések e tekintetben.

Viszont egyetlen könyvelés sem jelentheti azt, hogy nem tudjuk, éppen mi a helyzet. Ha nem vezetsz rendes könyvelést, nem veszed észre a különbséget a költségeid és a hasznod között sem. Nagyon valószínű, hogy tönkreteszed az asramodat egy szép nagy adóssággal. Ez nagy sértés, mert egy transzcendentális szolgálat materiális ügyintézése transzcendentális ügyintézésnek számít. Ne habozz elsőosztályú ügyvezetője lenni az asramodnak! Ez a jukta vairágja, a valódi lemondás. Aligha találsz olyan valakit, aki szeret egész nap számokat írogatni, de ez egy szolgálat, amit nem szabad elhanyagolni.

És kérlek, ne feledjétek el: aki a pénztárt kezeli, az ne könyveljen. Másképpen: aki könyvel, az nem kezelheti a pénzt.

Ugyanis nincs lehetőség ellenőrizni azt a személyt, aki a két szolgálatot egyszerre végzi. Nincs nagyobb fájdalom egy közösség számára, mint ha a beosztottjuk becsületessége megkérdőjelezhető. Krsna tulajdonát pedig minden harc árán meg kell védeni, ez nem kérdéses. A pénztáros és a papírmunkát végző közti csekkeket és egyenleg-kimutatásokat meg kell őrizni. Egyikük se legyen az asramvezető, kivéve ha nincs más bhakta, aki ezt vállalhatná. A vezetőknek nincs idejük az ilyen egyszerű elfoglaltságra. Ők prédikálnak és döntéseket hoznak. Az anyagi világban sem fog egy kultúrigazgató vagy egy cég üzleti menedzsere a pénztárban vagy a könyvelési osztályon ülni. Néha van olyan asramvezető, aki ezt mind maga akarja csinálni, de aztán nincs rá ideje és hamarosan abba a kellemetlen helyzetbe kerül, hogy elveszíti a bizalmat, mert nem világos és áttekinthető, amit csinál. Ami lehetetlen is, ha nem követjük a fenti elveket.

A pénzügyi tervezés


A következő leírás nagyon alapvető. Mielőtt egy asramot nyitnánk, meg kell értenünk pontosan, hogy ezzel milyen anyagi felelősség hárul ránk. Valahányszor egy asramnak anyagi problémái támadnak, a megoldás megtalálható, ha követjük ezt az egyszerű rendszert.

   1. Készítsetek egy listát az elkerülhetetlen havi kiadásokról, mint az albérleti díjak vagy jelzálog részlet fizetése, villanyszámla, vízdíj, telefonszámla, bhóga kiadások, szállítási költségek, jármű fenntartás, egyéb állandó kiadások, tartalék alap, stb.
   2. Osszátok el a teljes összeget a hónap 26 munkanapjára, úgy hogy a vasárnapok szabadok maradjanak a vasárnapi programra és egy kis idő a bhaktáknak is maradjon.
   3. Ezután hívjátok össze a résztvevő asrami bhaktákat, és tudato-sítsátok velük, hogy milyen hasznos bevételt kell termel-niük ahhoz, hogy éppen fenn tudják tartani az asramot, illetve hogy növelni is tudják a szolgálat szintjét.
   4. Érjétek el, hogy minden egyes résztvevő személyesen vállalja, megtermeli a reá háruló részt az alapvető költségek fedezésére. Tudnotok kell, hogy az emberek könnyen megígérnek valamit, de elfelejtik, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják a szükséges kemény munkát. Ezért arra kell inspirálnotok őket, hogy többet ígérjenek meg, mint a tényleges igény. Így, ha egyes bhakták nem tudnak annyit gyűjteni, akkor legalább a minimális költségekre lesz fedezet abból a pluszból, amit a többiek megtermeltek.
   5. A résztvevők maguk is legyenek tisztában azzal, hogyan halad a program. Minden projektünknek fejlődnie kell, méghozzá progresszíven. Ha valamit sikerült elérni a múlt hónapban, akkor most próbáljuk meg 100%-kal túlszárnyalni. Így az utunk mindig felfelé ível, soha nem lefelé. Ha nem találkoztok mindig, s nem tudatosítotok minden bhaktát a szükséges fejenkénti vállalásról, ami együttesen fedezi majd az alapvető kiadásokat, akkor könnyen előfordulhat, hogy lemaradtok magatokhoz képest. Ez SOHA ne forduljon elő!
   6. Hasonlóan kell megtervezni az olyan célok előmozdítását is, mint a kiosztott irodalom vagy az összegyűjtött adományok mennyisége, mégpedig úgy, hogy minden bhaktát bevonunk és tájékoztatunk is a transzcendentális eredményekről.

A bhakták névsora


Szükséges, hogy a bentlakó és külsős bhaktákról teljeskörű információ legyen az asramban. Természetesen a legfontosabb a bentlakókról. A nyomtatványon sok információt ad az illető személyről, őt pedig ugyanaz a nyomtatvány tájékoztatja az asram alapvető szabályairól, amit alá is ír. A régebbi bentlakókról is vezessünk jegyzéket. Így később megpróbálhatjuk őket visszahívni az asramba, ha pl. megvan a családja címe. Fontos azt is tudni róluk, hogy mihez értenek, mi a végzettségük, milyen ismeretségeik vannak, mert ezzel segíthetnek a prédikálásban. Érdemes megtudni, ha volt valamilyen egészségügyi problémájuk.

A szülők címét is szerezzétek meg, ha valamilyen vészhelyzet adódna, illetve hogy ellenőrizni lehessen, ha egy nem szavahihető személlyel van dolgunk. Nem vehetjük készpénznek, amit az emberek magukról mondanak. Ellenőrizd, ha valamit gyanúsnak érzel. Például az olyan embereket, akik már rendőrségi bejegyzéssel rendelkeznek, jobban meg kell vizsgálni, hogy megóvjuk az asramot a befogadásukból származó problémáktól.

Kiskorúakat csak akkor fogadhatunk be, ha ezt mindkét szülő közjegyzőileg hitelesített és általuk aláírt írásos engedélyben rögzítette, teljes felelősséget vállaltak és egyetértenek azzal, hogy a gyermekük az asramban tartózkodjon. Azoknak a fiatalkorúaknak is kell valamilyen hivatalos engedély, akiknek nincs kapcsolatuk a szüleikkel; pl. árvák, utcagyerekek, stb. Máskülönben gondjaink lesznek a jövőben, és nincs értelme hogy a bentlakó bhakták szenvedjenek emiatt. Persze ezt nem kell túlhangsúlyozni. A bhakták néha szentimentalizmusból elfogadnak bárkit, aki felbukkan, nem gondolva a veszélyekre amivel ez járhat. A nyomtatványhoz pedig legyen csatolva egy fotó is, hiszen könnyen elfeledkezünk arról, aki esetleg csak rövid ideig marad.

Kérlek ne feledjétek, hogy az asram a lelki felemelkedés helye, s csak néhány ember az, aki egész életében ott marad. De mindenki nagyon fontos, és soha nem felejthetjük el azt, aki valaha kapcsolatba került a közösségünkkel vagy a tanítómesterünkkel. Így terjesztette Sríla Prabhupád a bhakti-jógát.

Minden ember egy drágakő, mégha egy kicsit csiszolatlan is az elején. Tartsátok hát meg a címüket. Ha egy bhakta egy másik asramból jön és csak egy darabig marad veletek, akkor is állítsatok ki egy ívet róla. Amit nem látunk, azt könnyen elfelejtjük. Ezért minden külsős, de az asrami tevékenységeitekben aktívan részt vállaló bhakta adatlapja is legyen kifüggesztve a vezénylési táblán, az egyéni megbízatásaikkal együtt. Ez növelni fogja mindenféle szolgálataitok eredményességét.

Tartalék alap


Minden templomnak szüksége van némi tartalék alapra, legalább kétszer annyira, mint amit havi lakbérként kifizetnek. Nos, az asrami pénzügyeknek sok kis titka van, mint pl. a szankírtanos gyűlések, de szükség van jó pénztárosra, könyvelőre és lehet kérni adományt a gyülekezettől is. Például, én gyakran tanácsolom a bhaktáknak, hogy ne adjanak ki több pénzt lakbérre vagy jelzálog banki részleteként, mint amennyit egy heti normál munkával elő tudnak teremteni. Máskülönben teherré válik az asram fenntartása. Jobb egy kisebb hely rendezett anyagiakkal, mint egy nagy asram, miközben mindenki csak panaszkodik az anyagi megterhelés miatt. De ha van plusz pénz, ez azt jelenti, hogy az asram jól működik. Az adósságok vagy a szankírtanos könyvek és egyéb cikkek hiánya rosszul vezetett asramra utalnak. Mindig a kiadások előtt kell megkeresnünk a rávalót, nem utána. „Előbb a munka, a szamádhi később!” – ez volt Sríla Prabhupád ajánlása.

Alapok gyarapítása

A pénz, vagy Laksmi Nárájant illeti. De manapság Laksmi a Rávanához hasonló kis démonok kezében van, és csak érzékkielégítésre költik. A világ gazdagsága ma csak arra jó, hogy még jobban eltávolítson bennünket Istentől, és az egyszerű élet és magasrendű gondolkodás eszméjétől. De nekünk megvan az esélyünk, hogy segítsünk másokon, azzal hogy a lelki tanítómesterünk és az Úr Csaitanja transzcendentális terveit szolgáljuk. Krsnának tőkét gyűjteni nem anyagi elfoglaltság. Minden fillér, amit egy személy ad, növeli az ő szukrti-jét. A lelki odaadó szolgálat megmenti az embert a legnagyobb veszélytől, attól, hogy távol kerüljön az önmegvalósítás útjától. Ahogy egy családot fenn kell tartani, minden asramnak ugyanúgy anyagilag is stabilnak kell lennie. A múrtik és a közösség részére végzett sokféle szolgálatot meg is kell finanszírozni. Ez a vaisnava közösség feladata. Valójában a brahmanákat és a vaisnavákat a vaisják és ksatriják adományai tartják fenn, hogy ők az energiájukat a prédikálásra tudják fordítani.

A praszád fesztiválok szervezése, a bhakták fenntartása, a könyvosztás, a harinám partik, a templomépítés, a náma hatta prog-ramok, a prédikáló körút, az asram gépjárművei, a múrti imádat, stb. elég nagy felelősség és sok pénzt igényel. Ezért az asramvezetőnek inspirálnia kell a közösségben élő bhaktákat, hogy vegyenek részt ebben az áldozatban, hogy összegyűljön a kellő mennyiségű pénz. Sok különböző ötlet született, amióta Sríla Prabhupád elkezdte a mozgalmát:

   1. Transzcendentális könyvosztás buszokon, vonatokon, utcán, parkolókban vagy ajtóról-ajtóra járva, stb.
   2. Transzcendentális zenei felvételek, leckék kazettán vagy CD-n, ugyanezeken a helyeken.
   3. Különféle cikkek árusítása a bhakták részéről, amik a programokat segítik.
   4. Támogató tagsági programok.
   5. Levelező jóga kurzusok.
   6. Prédikáló asztalok a SEVA különböző transzcendentális cikkeivel.
   7. Vegetárius praszádot áruló éttermek.
   8. Bioboltok.
   9. Pékségek.
  10. Butikok.
  11. Egyszerű adománykérés az emberektől.
  12. Biofarm gazdálkodás és a termények eladása.
  13. Csomagolt élelmiszerek gyártása és eladása köztereken és állomásokon.
  14. Füstölőgyártás és eladás.
  15. Gyülekezeti adományok.

Mindez a sok program jó szervezést és képzést igényel.


Sríla Prabhupád annak örült, ha az asramjai anyagilag a transzcendentális könyvosztásra és egyéb termékek terjesztésére alapultak. Az eltelt évek azt bizonyították, hogy a többi tevékenység is segít és szükséges is a missziók fenntartásában és fejlesztésében. Tény, hogy a könyvterjesztés lehetősége egy kisvárosban hamar kimerül. És mivel a bhakták itt is fognak maradni, érdemes olyan vállalkozásokat és pl. éttermeket létrehozni, amivel kivívhatjuk az emberek elismerését. Sokszor nekünk szegzik a kérdést: „No és hogyan tartják fenn a missziójukat?”

Sríla Prabhupád maga indított el számos Govinda Éttermet és egy gyárat, ami füstölőt és illóolajokat gyárt és forgalmaz. Egy terebélyesedő misszió számára fontos, hogy munkahelyet, bevételi forrásokat teremtsen a külső tagoknak is, különben sokan kénytelenek feladni a bhakták filozófiájával összeegyeztethetetlen foglalkozásukat. Egy bhakta, különösen egy bráhmana ne dolgozzon abhakta főnök beosztottjaként. Néha ez nem megvalósítható praktikus megfontolások miatt, de ugyanakkor kívánatos megteremtenünk a saját vállalkozásainkat, mint pl. bizonyos termékek franchise rendszerű kereskedelme. Közben mindig emlékezzünk arra, hogy csak akkor nevezhetjük ezt odaadó szolgálatnak, ha egyedül Krsnát tesszük munkánk élvezőjévé. Máskülönben az csak gyümölcsöző munka. Sok esetben ez a probléma. A bhakták kitalálnak egy rendszert Krsna örömére, aztán jönnek mások az önző mentalitásukkal, lemásolják a rendszert, és csak saját céljaikra használják. Mit lehet tenni? Ez az úgynevezett szabad piacgazdaság, és az effajta szenvedéseknek mi is ki vagyunk téve.

De hogy minden a legjobban legyen megszervezve, ahhoz igazi lelkesedésre és kitartó, napi prédikálásra van szükség. Ne feledjétek, hogy pl. a nem bhakta világban a különböző értékesítési részlegek gyakran tartanak napi, rövid eladási képzéseket a lelkesítés és tapasztalatcsere végett. Ha elhanyagoljátok az intenzív részvételt a különböző tevékenységi körökben, azonnal lelassultok, végül már nem is próbálkoztok. Az embereket állandóan figyelmeztetni kell a céljaikra és indítékjaikra. Ennek érdekében egy kis versengés a szolgálatban csak segít, amíg nem lendül át egy nagy egó harcba.

És azt se feledjétek, hogy az igazi lelkesedés abban mutatkozik meg, hogy mennyi időt fektetünk a szolgálatunkba. Mi, mint törekvő vaisnavák sok időt töltünk a mantrázással, leckékkel és bhadzsanokkal, és csak akkor nyerhetünk több időt, ha kevesebbet alszunk. Minden független üzletember napi 12-16 órát dolgozik, főleg ha kezdő és éppen a semmiből építi fel a vállalkozását. Különben nem lesz sikeres. Azt hiszem, hogy a bhaktáknak legalább olyan keményen kellene dolgozniuk Krsnáért, mint amilyen keményen dolgoznak mások a Majáért. Akkor sohasem szenvednek vereséget. A szankírtanos éveinkben, amikor egyedül a saját lelkesedésünk motivált minket, naponta 10-12 órát dolgoztunk. A maratonos hétvégéken gyakran reggel 7-kor indultunk és este 11-kor értünk haza. Gyakran látni, hogy azok az asramok küzdenek anyagi problémákkal, ahol látni, hogy a bhakták sok időt elvesztegetnek. Vagy csak kevesen dolgoznak és hoznak bevételt, vagy mind lassúak és keveset dolgoznak. A jó szervezés azt jelenti, hogy minden bhaktát sikerült azonosítani a szolgálat terveivel és nem hagyni, hogy a kiadások túlnőjenek az elérhető bevételeken.

Ha a bhakták örökké az anyagiakon veszekednek, az igen szomorú. A pénz nagyon sok szenvedést okozhat. Azért jöttünk ebbe a mozgalomba, hogy ettől a szenvedéstől megszabaduljunk. Ezért a bhakták legyenek rendkívül óvatosak és példamutatóak a pénzügyek kezelésében, hogy soha ne lehessenek nehézségek e téren.

Szükséges összejövetelek szervezése

Egy asram legizgalmasabb feladata a többiekkel találkozni és megbeszélni a különböző projektek fejlődését. Lehet, hogy ez néha vesződséges. Talán praktikusabb egyedül dönteni, de általában igaz, hogy a legegészségesebb és legcsodálatosabb dolog találkozni a mi szeretett vaisnaváinkkal, hogy megvitassuk életünk egyetlen témáját:

HOGYAN SZOLGÁLJUK EGYÜTT KRSNÁT ÉS A VAISNAVÁKAT JOBBAN ÉLETÜNKNEK EBBEN A SZAKASZÁBAN?

Életem legédesebb pillanatai voltak, mikor a testvéreimmel és nővéreimmel együtt azt tanulmányoztuk, hogyan fejleszthetjük az asramjainkat. És biztos lehetsz benne, hogy nem mindig a tiéd lesz a legjobb ötlet! Több szem többet lát.

Az ilyen gyűlések biztos, hogy csökkentik a hamis egódat (Bánod?).

Másokra odafigyelni művészet, és sokkal nehezebb meggyőzni másokat, mint csupán ráerőltetni valakire az elképzeléseidet. De ha új vezetőket akarsz képezni és megnyerni a beosztottjaik vaisnava szívét, akkor nem zavarhat, hogy bevond mindezeket a segítőkész és odaadó szolgákat is a különböző gyűlésekbe. Magam gyakran bevontam olyan tagokat a megbeszélésekbe, akiknek még nem voltak kimagasló eredményeik a szolgálatban, de volt bennük valami lehetőség egy adott területen. Az emberek nagyon szeretik, ha megbízzák őket valamivel. Nincs fájóbb annál, mint ha valakivel azt érezteted, hogy a véleménye téged egyáltalán nem érdekel.

Így senki nem fogja kirekesztve érezni magát a társalgásból. Természetesen néhány témába nem avatjuk be a kezdőket, ami a filozófiai megértésüket meghaladja, de általában az a tapasztalatom, hogy az emberek nagyon szépen reagálnak a bizalomra, és következésképpen növekszik az aktív részvételük is. Akik az asramon kívül élnek, gyakran érzik magukat kirekesztve, és bár tehetnék, de a családi elfoglaltságaikra hivatkozva nem szánnak túl sok időt és energiát az asramra. De ha félreteszed a hamis egódat, felhívod őket és szerényen megkéred, hogy jöjjenek el az összejövetelekre, akkor ezzel új életet és boldogságot cseppentesz a mindennapos unalmukra.

Egy ilyen összejövetel a legjobb gyógyír a potenciális megalo-mániánk ellen. Az összejövetelen kívül, – amelyek levezetése inkább demokratikus jellegű – a megbízott vezetőnek teljes jogköre van, de a gyűléseken mindenki véleményét meg kell hallgatnia és további vállalásokat kérni mindenkitől. Egy vezető a bhakták támogatása nélkül – akiket szolgálni akar – olyan, mint egy pudzsári múrti nélkül.

A következő összejöveteleket minden átlagos asram rendszeresen megszervezheti.

   1. Vaisnava Tanács a mindennapos asrami ügyek megbeszélésére (hetente).
   2. Városi vaisnava összejövetelek, ha több projekt van ugyanabban a városban (havonta).
   3. A Vaisnava Tanács országos tematikájú összejövetelei (2x, 3x évente).
   4. Vaisnava szülők találkozója (havonta).
   5. Vaisnava gyermeknevelés (hetente).
   6. Vaisnava matadzsi találkozó (hetente, kéthetente).
   7. Vaisnava pudzsári találkozó a ruhák, koronák, ünnepek stb. megbeszélésére (4x évente).
   8. Vaisnava üzleti ügyek egyeztetése (igény szerint).
   9. Vaisnava Maha Szankírtan és harinám összejövetel (hetente).
  10. Isztagosztik (hetente).

Egyéb összejövetelekre bármikor támadhat igény, de bármiért is gyűljünk össze, a következő néhány aranyszabályt ne feledjük el:

   1. Soha ne harcoljunk és ne legyünk tiszteletlenek másokkal, mégha haragszunk is másokra. Tartsuk be az udvarias és alázatos vaisnava etikettet.
   2. Soha ne várj senkitől olyat, amit nem akar vagy nem tud meg-tenni.
   3. Lapozd fel a „Vaisnava etikett”-et, ha bármilyen kérdésed van az összejövetel levezetésével kapcsolatban.
   4. Lapozd fel Szvámí B. A. Paramadvaiti Maharádzs „Transz-cendentális hagyaték” c. írását, ha a gyűlés olyan kérdés-sel foglalkozik, mint az élő lelki tanítómesteri lánc átörökítése.
   5. Lapozd fel Szvámí B. A. Paramadvaiti Maharádzs „ Search for Purity” c könyvét, ha „egység a különbözőségben” problémák, vagy missziók közti konfliktusok adódnak.
   6. Légy nagyon boldog, hogy léteznek vaisnavák a világban, akik VELED akarnak találkozni és beszélgetni az odaadó szolgá-latról.
   7. Transzcendentális terveinkben mindig követjük a meghódolás hat elemét.
   8. Nem feledhetjük, hogy minden nehézség álruhában érkező áldás, melyek azért jönnek, hogy kieszközöljék számunkra a lelki előrehaladást. Ha túljutunk a nehézségeken, akkor fejlődünk majd lelkileg, és ezzel együtt az Úr Csaitanja missziója is.
   9. Krsnát mindig sokféleképpen lehet szolgálni. Nem gondolhatod, hogy a te utad a legjobb. Mindig tisztelj másokat és az elképzeléseiket. A vezető-természetűek gyakran nagyon maga-biztosak a maguk útjában. De lehet, hogy Krsna az összes utat szereti, ahogyan bhaktái szolgálni szeretnék Őt.

Ha a találkozókra nemigen jönnek el, ami eléggé természetes a Kali korszakban, akkor is csak folytasd azok szervezését. Meglátod, fokozatosan majd elismerik a szolgálataidat. Ha pedig mégsem jönnek el, akkor kérdezd meg tőlük, a te hibád-e hogy nem szeretnek találkozni veled és megbeszélni a transzcendentális szolgálat előmozdítását, vagy csak nem értik a találkozók fontosságát.

Ezeket látogatva a bhakták egyre érettebbé válnak. Ezzel is segíted őket vezetővé válni, s így a missziónknak sok új kvalifikált prédikátora lesz.

Ne feledkezzetek meg a „Határozatok gyűjteményé”-ről sem, amibe minden döntéseteket feljegyzitek, és amit bárki bármikor elolvashat.

Szeretet és bizalom az ügyintézésben

Mindig olyan személyeket keresünk, akik nem csapnak be minket. Minden lehetséges új bhaktára így kell tekinteni, s akkor ő is így tekint a potenciális feljebbvalójára, akinek odaadhatja majd az életét Krsna szolgálatában. Meg kell hogy bízzunk másokban, hogy megnyerhessük a szívüket. Kockázat nélkül nincs győzelem. Tudatosan tegyük lehetővé, hogy az új bhakták bizonyítsanak. Pl. ha valaki kap egy kis bizalmat és sikeres a munkában, s bevételt hoz az asramnak, akkor növelhetjük a beléje vetett bizalmat. De soha, senkinek ne adjunk akkora bizalmat, hogy ez több ártalmára legyen az asramnak, mint amennyit használ. Más szóval, új bhaktáknál kis kockázat, akik pedig már bizonyítottak, azoknál lehet több kockázatot vállalni. De legyetek óvatosak, mert vannak szélhámosok, akik sikeresen megnyerik a bizalmadat, hogy aztán nagyban használhassanak ki. Felelősek vagyunk azért, hogy megvédjük Krsna tulajdonát, de közben arra törekszünk, hogy mindenki érezze, egy családhoz tartozik.

Az asram értéktárgyait elzárt helyen kell tartani. Nem szép látvány a sok-sok lakat egy asramban, de szükséges, mert sok bhakta nem érti meg az asramfenntartás valóságát. Pl. több programot nem lehetett tovább folytatni, mert a bhakták felették az étterem vagy az asram speciális praszád készítményeit. Nem értik meg, hogy a hiányzó eladásokból nem lehet fedezni a drága készítmények költségeit. S még haragosak is lettek, hogyha az asramvezető letiltotta a túlkapásaikat. Az asram raktárat és minden árut zárolni kell, és egy szigorú raktárkönyvet kell vezetni, különben nem tudhatjuk, hogy a megbízott személy őszinte-e vagy tolvaj. Egy bengáli mondás szerint a túl nagy odaadás a tolvajok ismertetőjele. Annak, hogy a dolgainkat így intézzük, a bhakták iránti szeretetünk az oka, hogy ne alakulhasson ki bizalmatlanság a közösségben. Sose feledjük, hogy az alkalom szüli a tolvajt, s mi szeretnénk megóvni az új bhaktákat ettől. A figyelmüket eltereli, ha azt látják, hogy az asram ügyei nincsenek jól kézben tartva, arról nem is beszélve, ha valamit könnyen el lehet lopni az asramból. Sok bhakta jön szegény környezetből, s gyakran már csak a gazdasági alternatívát látják, s elfelejtik a lelki eszményeket, amiért követni kezdték a folyamatot. Az asramvezetőben és a többi felelős bhaktában meg kell hogy bízzon a közösség. Az új bhaktáknak úgy kell megtanulniuk az előírásaikat, mint egy nagy áldást, mégha ez némi szigorral vagy lemondással is jár. Meg kell hogy bízzanak az idősebbekben, és cserébe úgy kell őket mihamarabb kiképezni, hogy megoszthassák másokkal Srí Csaitanja Maháprabhu missziója tiszta hirdetésének felelősségét.

Az asramvezető és kapcsolatai


Minden asramvezető sok személlyel tart kapcsolatot, míg ő prédikál és intézi az asram ügyeit. Ezek a kapcsolatok általában elvesznek, ha valamilyen változás áll be a vezetésben, a következő asramvezető pedig nulláról indul. Ezt el kell kerülni.

A prédikáló bhakták értékes ideje megy kárba, hogyha bármikor szükségetek van valamire az asramban, új kapcsolatokat kell kiépíteni.

Az üzleti kapcsolatok könyve

Ennek a könyvnek minden címet és adatot tartalmaznia kell a vásárlásokkal és más gyakorlati ügyekkel kapcsolatban. Ne kapkodjatok! Szükség van minden részletre, ami a leárazásokat illeti, azokra a barátokra, akik összehoznak hasznos kapcsolatokat, stb.

A feljegyzésnek tartalmaznia kell:

    * a személy neve,
    * ki hozta létre a kapcsolatot és mikor,
    * a számunkra felajánlott szolgáltatások és árak,
    * egyéb különleges tudnivalók,
    * milyen anyagi és lelki érdekek fűzik az asramhoz,
    * milyen előnyös árakat alkalmazunk.

A prédikációs kapcsolatok könyve

Az illető személyről a következőket tartalmazza:

    * milyen szolgálatot szeret végezni,
    * ki hozta őt az asramba,
    * mit vásárolt – könyvet, kazettát, esetleg jóga kurzuson vett részt, stb.,
    * érdeklik-e lelki programok a gyermeke számára, lelki hétvégék, stb.,
    * szeretnek-e bhaktákat fogadni az otthonukba,
    * szeretik-e, ha ott náma hatta programokat szervezünk, (lásd: Asrami funkciók és szolgálatok c. fejezet)
    * milyen mértékben vannak beavatva a lelki életbe.

Az adományok jegyzéke


Minden adományt, ami segít a közösség építésében, fel kell jegyezni az “Adományok jegyzéké”-ben. Ez bátorítani fogja a további adományozókedvet. Ebbe be lehet írni az asramotok, templomotok igényeit is, hogy a lehetséges adományozók láthassák a közösség szükségleteit.

Ez a könyv abban is a segítségünkre lesz, hogy ne feledkezzünk meg a jelen és a múlt önzetlen segítőiről. Ha egy korábbi barátunk elveszítette az érdeklődését, vagy valaha rossz érzéssel távozott, akkor most eszünkbe juthat, és megpróbálhatunk neki segíteni. Ide írhatjuk be azt is, hogy hetente mennyit gyűjtöttek az asram tagjai összesen. Mivel ők bentlakók és kötelességből vesznek részt a gyűjtésben, nem volna helyes mint adományt feltüntetni a személyes hozzájárulásukat. De azt mégis jó látni, hogy a bhakták áldozatos munkájának köszönhetően hogyan fejlődik hétről-hétre az asram, a templom. Ezt a könyvet megmutathatjuk minden barátunknak, ha érdekli. Ebből látszani fog a nagyszerű áldozatok története és a bhakták speciális erőfeszítései a misszió érdekében.

A vendégkönyv

Egy vendégkönyvnek is kell lennie az asramban, mint amit sok múzeumban és egyéb tekintélyes helyeken találunk. Így megmaradnak a barátaink adatai és címei, és ez lehetőséget ad a személyes benyomások rögzítésére is. A recepciós próbálja meg felhívni a vendégek figyelmét, hogy adják meg a kért személyes információkat, mint telefonszám, stb. Ha beteltek, ezeket végül be lehet köttetni és megőrizni valahol.

Az asramvezető és a napi könyvelés


Az asram minden pénzmozgását egy belső jegyzéken vezetni kell. Sríla Prabhupádnak nagyon világos elképzelése volt ezzel kapcso-latban. Minden adományt letétbe kell helyezni a bankban, és csak csekken kivenni megfelelő indokolással és átvételi bizonylattal.

Az asramvezetőnek továbbá figyelemmel kell kísérnie az asram más részlegeit is, mint pl. éttermet, ajándékboltot, hogy ők is megfelelően, az adott ország érvényben lévő törvényei szerint végzik-e a könyvelést. Kolumbiában pl. egy könyvelő bhakta kedvesen összeállított egy átfogó ajánlást a bhakta tulajdonú vállalkozások és a bhakták által vállalt kötelezettségek, tevékenységek jogi megalapozására. Itt most nem részletezzük ezt jobban, hiszen a szabályok országról-országra változnak. De az asramvezetőnek szilárdnak kell lennie a tekintetben, hogy ne teremtsen olyan helyzetet, mely a nyilvánosság számára kifo-gásolható. Ez ugyanis veszélyeztetné a prédikálásunk célját. Öröm vezetni egy kis asram könyvelését, ahol vaisnava programokat tartanak. Hiszen tiszták a céljaink, nincs mit takargatnunk. Meg fogjuk tanulni, hogyan kell ezt csinálni, mégha okoz is addig némi fejfájást, míg profivá nem válunk a könyvelésben. Mert nem igazán bonyolult. Csak ne legyünk kishitűek és lusták e téren. Még a Guruinknak is kellett vezetniük könyvelést, akkor mi miért ne akarnánk megtenni ezt a kis szolgálatot Srímati Radharáni kedvéért?

Adósságok

A legjobb, ha egy asramnak nincsenek adósságai. Ahogy Sríla Prabhupád gyakran mondta: – Előbb a munka, utána a szamádhi.

Az adósságok különböző fajtái néha elkerülhetetlenek. Az semmilyen körülmények közt ne forduljon elő, hogy az asram nem tudja az adósságok részleteit törleszteni, mert ezt a depresszió szokta követni. Senki sem szeret mások múltbéli hanyagsága miatt dolgozni. A könyvkiadó részlegnek tartozni pedig különösen zavaró dolog. Minden asramnak úgy kell intéznie az anyagiakat, hogy a napi eladott áruk fedezete külön legyen kezelve az általános haszontól, s a különböző kifizetéseket mindig lehessen rendezni.

Ellenkező esetben nagy veszélybe sodorjuk magunkat. Ha a pénzből kifutottatok, akkor nem segít, hiába élitek fel más pénzét. Ha az asram nem tud elegendő pénzt termelni, s már a vésztartalékokhoz kell folyamodni a számlák fedezésére, akkor a vészharang hangjának a közösség minden tagját “asrammegmentő maraton”-ra kell ébresztenie. Ha csendben elköltjük, ami nem a miénk, s hagyjuk hogy egyre mélyebb és mélyebb adósságba süllyedjünk, akkor olyan krízishelyzetbe hozhatjuk magunkat, ami még az asram létét is fenyegetheti. Ezért pl. jobb, ha nem kölcsöntőkéből gazdálkodunk, mert ez nagyon kockázatos. Azok a résztvevő bhakták, akik nem mutatják, hogy személy szerint viselni akarják a felelősség terhét, valószínűleg tényleg hanyagok és felelőtlenek. Kezeld a pénzt külön a kezdettől fogva, s így megmented magad a jövőbeli pénzügyi problémáktól.

Ha az asramépületen vagy járművein jelzálog van, akkor ezekre feltétlenül biztosítást kell kötni, arra az esetre, ha bármi nemkívánt dolog adódna. (A mi templomunkat Miamiban már kétszer kerülte el mindössze néhány mérföldre egy nagy hurrikán. Az ISKCON viszont számos tulajdont veszített már el tűz és hurrikánok miatt, közlekedési balesetekben, stb.).

Ne mondjátok ostobán, hogy nem biztosítjátok Krsna tulajdonát, mert Ő meg tudja védeni azt. A bhakták azonban nem élhetnek súlyos anyagi nyomás alatt. Ha néhány bhakta önként felvállalja a díjfizetést, akkor az nagyon jó. De ha a rossz menedzselés terheli a bhaktákra a díjak kifizetését, az nagyon nemkívánatos. Lassan de biztosan, – inkább így haladjunk előre. Ne akarjunk soha más tollával és pénzével ékeskedni.

S ha már egyszer kifizettük a részleteket, Krsna tulajdonára eztán soha ne vegyünk fel jelzálogkölcsönt. Elzálogosítani Krsna tulajdonát nem szép dolog. A múrtikat meg kell védeni az asrammenedzserek spekulációjától. Szervezzetek újabb gyűjtést, ha terjeszkedni akartok.

Az asram minden pénzét egy jegyzéken függesszétek ki az asram hirdetőtáblájára, hogy azt mindig mindenki figyelemmel kísérhesse. Szépen menedzseljétek az asramotokat, hogy az örömet hozzon nektek és az ott lakóknak.

Az asrami és templomi leltár

Minden templomban és asramban kell lennie egy Leltárkönyvnek, ami összesíti a múrtik minden tulajdonát. Ezeket a tárgyakat szentnek kell tekinteni, s praktikusan meg lehet jelölni őket mint a múrtik tulajdonát. Ha egy tárgy ideiglenesen kerül a templomba, akkor fel kell jegyezni oda ezt is, hogy egy bizonyos személy kölcsönadott valamit a múrtik szolgálatába, és ezt később visszakérheti. Ez később megvédi a templomot attól a szörnyű szituációtól, hogy ha egy asramvezető vásárolt valamit a templomnak adományként a saját vagy a közösség pénzéből, és később, mikor elhagyja a posztját, akkor esetleg jelzi, hogy ez vagy az igazából az ő tulajdona, stb. Ez komoly zavart okoz a prédikálásban és a közösség önzetlen hozzáállásában. Ezért nincs abban semmi rossz, ha feljegyzitek, hogy egy grihaszta bhakta asramvezető a tulajdonosa valaminek, amit idővel úgyis Krsna szolgálatában használtok. Viszont ha ezt nem jegyzitek fel a Leltárkönyvben vagy nem tárjátok a Vaisnava Tanács elé, akkor problémákat fog okozni, ha az illető személy később jogot formál rá. Így bármi, amit nem jegyeztetek fel a Leltárkönyvbe, azt úgy kell automatikusan elfogadni, mint a múrtik tulajdonát. Így vita nem lehet. Hogy elkerüljük a felesleges konfliktusokat, az bizony jó szervezést igényel.

Az asram haszna

Ha a városban és másutt is szeretnétek kiterjeszteni a prédikálást, szükséges hogy az asram profitot is termeljen. Az ilyen nehezen megkeresett pénzt az Úr és bhaktái személyes kegyének kell tekinteni. Minden fillérről tájékoztatni kell a Vaisnava Tanácsot, s ők eldöntik melyik prédikáló program élvez elsőbbséget az előrehaladás érdekében. Az olyan adományokat, amit speciális célra adtak, csak arra a célra lehet igénybevenni, és az „Adományok könyvé”-ből ki kell derülnie, hogy ki és milyen célra adta a pénzt.

Az asrami extraprofit a vaisnavák felajánlása az ő Uruknak, éppúgy mint azoknak a felajánlásai, akiket a vaisnavák inspirálnak. Soha nem fogunk abba az illúzióba esni, hogy azt hisszük hogy mi, az ügyintézők vagyunk a birtokosai ezeknek a pénzeknek, vagy hogy a mi érdemünk lenne, hogy léteznek ezek a pénzek. Mi csak abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy a lelki tanítómesterünk és a vaisnavák megbíztak, hogy hűségesen vigyázzunk a mi Urunk tulajdonára. S itt lennie kell egy ellenőrző rendszernek is, amit maga az asramvezető tart szigorúan kézben, s ami biztosítja hogy mindent a terveknek megfelelően használnak fel a megbízott felelősök. Ha ez nem így van, akkor nagyon hamar megjelenik a kritika, és megkérdőjeleződhet az ő őszinteségük. Ez a legrosszabb, ami megeshet egy asramban. Mert ez fáj az ember szívének, és zavarja a Gurunk misszióját, mert az emberek elvesztik a hitüket a vaisnavákban. Ezért tekintsd ezt asramvezetői szolgálatod egyik legfontosabb részének, hogy ébressz szeretetet és bizalmat, s intézd az ügyeiteket első osztályúan.

Bankszámlák kezelése


Ha az asram vagy templom bejegyzett nonprofit szervezet tulajdonában van és annak nevében van bankszámlája, akkor ügyelni kell arra, hogy a számla betéti és kivéti pénzforgalma egyensúlyban legyen, mert a közösség éves számlaegyenlege az adóhivatal előtt ezeken a számlákon alapszik. Más bankszámlákat a Vaisnava Tanács felügyelheti, amik olyan tevékenységeket tesznek lehetővé, mint asrami éttermek, pékségek, stb.

Krsna pénzéért mindig legalább két megbízható aláíró legyen felelős. A Vaisnava Tanács üléseken a bankszámlák egyenlegét jelenteni kell. Teljesen értelmetlenek az olyan gyűlések, ahol fogalmunk sincs arról, hányadán is állunk a pénzzel.

Minden bankszámla kezelését a Vaisnava Tanáccsal együtt kell megvizsgálni, hogy a tevékenységetek ne ütközzön törvénybe. Tulajdonjogot pedig úgy kell ráruházni valakire, hogy semmilyen személyes érdek ne veszélyeztethesse Krsna pénzét.

Kérjétek ki egy megbízható és könyvelésben jártas bhakta tanácsát, hogy mindig a törvényes kereteken belül maradjatok, s a helyes vaisnava úton.

A könyvosztás


A könyvosztás egy prédikáló asram élete. A prédikálás maga az élet. E nélkül egy templom, egy asram teljesen haszontalan. Komoly könyvosztás nélkül az asram nem oszt semmiféle kegyet. S ha ezt nem osztjuk meg másokkal, akkor mi mire fel várjuk?

Sríla Prabhupád megígérte nekünk, hogy eljön és ottmarad abban a templomban, ahol a legtöbb könyvet osztják ki. Ez forradalmat teremtett a könyvosztásban. Mert minden templomban azt szerették volna, hogy Sríla Prabhupád ott lakjon. És Sríla Prabhupád oly sok könyvet kiadott. Intenzív terjesztés nélkül nem lett volna lehetséges kifizetni a sok kiadvány nyomdai költségét.

Sokféle módja van a könyvterjesztésnek. Következzen egy rövid lista a lehetséges fő árusító helyekről és módszerekről, ahogyan ezt a bhakták csinálják:

    * Utcai árusítás: egyik embertől sétálsz a másikig, s megpróbálod rábeszélni őket, hogy vegyenek egy vagy két könyvet.
    * Terjesztés valamilyen tömegközlekedési eszközön. Egy kis előadást tartasz az utasok egy csoportjának.
    * Ajtóról-ajtóra járva árulod a könyveket.
    * Harinám programokon, s prédikálás közben, éppúgy mint a könyv standon.
    * Parkolókban, az érkező vagy elhajtó autósoknak.
    * Üzletekben és hivatalokban személyes beszélgetéssel.
    * Reptereken és tömegközlekedési megállókban.
    * Támogató tagsági programokon új tagokat toborozni és ez alkalomból könyvet adni nekik.
    * Fizető jóga kurzusokon a beiratkozott tagoknak könyvet adni a kezükbe, rendszeres olvasásra.
    * A védikus irodalommal összekapcsolt személyes horoszkópot adni az embereknek.
    * Teli könyvárusító asztal köztereken vagy vásárokon, ahol bemutatjátok minden kiadványotokat.
    * Praszádam osztás könyvárusító helyeken, amivel a figyelmet az irodalomra lehet irányítani.
    * Nagykereskedelmi terjesztés könyvesboltoknak vagy más előnyös üzleteknek.
    * Forgalmazás könyvtáraknak és egyetemeknek: a védikus irodalmat tananyagként mutatni be.
    * Valójában ezek a rendszerek akkor működnek, ha valaki személyes lelkesedésével képviseli a lelki tanítómesterét. Az asramvezető óvatosan lelkesítheti a bhaktákat a könyvosztási versenyben, azonban figyelmeztetnie kell őket, nehogy büszkévé és mennyiségtudatúvá váljanak igazi, szerető, könyörületes prédikátorok helyett.

A asram elhelyezheti a könyvosztási eredményeket az asrami Hirdetőtáblán és az eksztatikus könyvosztókat, akárcsak más kiváló szolgákat, kitüntetetten megemlíthetik az isztagosztikon. Sríla Prabhupád idejében volt egy szankírtan hírlevelünk, ami a versenyt egy világméretű szinten is jegyezte. Ez a rendszer néha túl messzire elment, habár lehetőséget adott a vezető könyvosztóknak, hogy tudjanak egymás létezéséről, és mézédes prédikálási tapasztalatok is megjelentek benne. Azért egy országos szintű tájékoztatásban nincsen semmi rossz, ahol beszámoltok a könyvosztás eredményeiről, – de újra és újra csak óvlak benneteket a büszkévé válás veszélyétől, ami a legrosszabb ami történhet velünk. Nekünk már csak ilyen szörnyű büszke természetünk van. Hacsak nem válunk szerénnyé és kedvessé, biztosan meg fogunk bukni a tiszta odaadás ösvényén.

A szankírtan vezető tartson rendszeres értekezletet és legalább hetente egyszer minden bhakta az asramban menjen el szankírtanra. Szankírtan összejövetel legyen legalább egyszer hetente és adjon a legjobb osztóknak lehetőséget, hogy megosszák a lelkesedésüket és tapasztalataikat a többiekkel. Utazó szankírtanon minden nap indulás előtt tarthatunk ilyen értekezletet. Az asramokban a szankírtan „hivatal” minden nap zengjen a lelkesedéstől és a szankírtan bhakták előadásaitól. A asramvezető nézzen mindig utána, hogy minden anyag készen álljon az osztóknak. Ha változás van az árakban vagy cikkekben, az a szankírtan bhakta számára egy akadály, és alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Ez egy speciális beavatkozást kíván az asramvezetőtől. Legjobb dolog ilyenkor látni az asramvezetőt személyesen kimenni és sikeres légkört teremteni az új helyzetben.

Hogy meghatározzuk, melyik szankírtan rendszer a legjobb minden bhakta számára személyesen, alkalmaznunk kell a mondást: „hasznosság az elv”. Jó különféle rendszereket használni, de szintén igaz hogy ha a bhakták egy csoportban egy rendszerre koncentrálnak, a lelkesedés nőni fog. Azonban a prédikálásnak fejlődnie kell minden szinten, és nem minden bhakta részére jó ugyanaz a körülmény.

Mindenki számára a prédikálás a mentőkötél. Nincs nagyobb boldogság, mint látni az új bhaktákat, akik a mi jelentéktelen prédikáló szolgálatainknak köszönhetően jöttek.

Minden bhakta vágyjon segíteni a szankírtanban. A szakácsok éppúgy segítik a prédikátorokat, mint a pudzsárik. Azonban ezt nekik is így kell érezniük. Mindenki a sajátos kötelességén keresztül segíti a prédikálást. És ha ők is lehetőséget kapnak eladni egy könyvet, akkor nem engedhetik megszökni az ilyen kedvező alkalmat.

A bhakták jól öltözötten menjenek prédikálni. Akár úgy, mint egy vaisnava úriember vagy öltönyben, nyakkendővel. A hippi stílusú bemutatkozás nem az, amire Sríla Prabhupád vágyott. Aki jól öltözött, azt az emberek már eleve tisztelettel elfogadják. Ha irtózást teremtünk már a bemutatkozásunkkal, ezzel nem szolgáljuk a prédikálás célját.

Biztosítsátok, hogy már az asram bejáratánál a missziótok összes publikációja szépen ki legyen állítva és legyen egy személy, aki mindig rendelkezésre áll, ha egy látogató a HELYSZÍNEN venni kíván bármilyen könyvet vagy hangfelvételt. Egy templom vagy prédikáló centrum bejáratánál minden felvilágosítást és irodalmat meg kell adni az adott vaisnava központ céljáról és terveiről. „Nem látom: nem bánom”! Ha ti nem állítjátok ki, még a bhakták is elfelejtik, milyen prédikálási nektár áll rendelkezésre.

Minden bhaktánál mindig legyen meg lelki tanítómesterének legalább néhány könyve és előadásának felvétele. Ennek semmi akadálya nem lehet. Kiválóan dicsőítheted Krsnát és a Gurudat oly módon, hogy valamely írását vagy felvételét a kezébe adod azoknak, akiket szeretnél áldásban részesíteni. Van egy másik probléma is. A bhakták gyakran figyelmetlenek. A könyvet a táskájukba, cipők vagy ennivaló mellé teszik és ezzel elrontják a jó megjelenést. Felelősség és tudatosság teszi a kiváló értékesítőt, aki jól felkészülten indul el, s eleget tesz a kívánalmaknak. Hogyan tud egy messze nem ostoba üzletkötő egy elsőosztályú előadást tartani, míg a vaisnavák nem tudják megszervezni magukat, hogy a nektárjukat bemutassák a világnak? Ehhez nagyon nagyon sok megbeszélésre van szükség az összejöveteleken és isztagosztikon, hogy javuljon a helyzet. De soha nem adjuk fel. Ez a szankírtan jagja, és nekünk semmi más dolgunk nincs, mint szépen prédikálni. Ennyi az egész.

Bárki, ha tudja egy újabb vagy jobb módját, hogyan ismertessük a transzcendentális irodalmat és különösen a jóga tanfolyamokat, az remek szolgálatot tesz a prédikálásnak és szeretnénk tanulni tőle. Szankírtan jagja ki dzsáj! Gurudéváink mind könyvosztók és könyvkiadók voltak. Ez egy prédikálói hagyomány, s könyörgök nektek, hogy tartsátok ezt a szellemet elevenen az asramjainkban.

Prédikálási lehetőségek a médiákban

Nagyon hasznos ismerni a sajtót és barátságos kapcsolatokat alakítani ki velük. Minden újságnak van egy kulturális oldala és biztos, hogy megjelentetnek egy kis rovatot, csak mert láttak benneteket az utcán, és adtatok a szerkesztőnek egy csomag füstölőt, beszéltetek neki a színdarabotokról amit bemutattok, vagy a lelki tanítómesteretek látogatásáról, stb. A prédikálásnak e téren nincsen semmilyen korlátja. Minden rádiónak, magazinnak és TV stúdiónak, különösen a kábeltévéknek vannak speciális fórumaik, ahol kulturális témákkal foglalkoznak. Ügyesnek kell lennünk hogy megnyerjük őket, s a jó barátságot ápolva velük minden ajtó magától megnyílik. Kétségtelenül ez egy kemény munkával járó terület, azonban te is sikeres lehetsz. A riporterek ugyanis éppen olyan boldogtalanok mint bárki más, és fogják értékelni a barátságotokat, hiszen az életük és a munkájuk anyagi dolgok reklámjának eladása, amely nem tesz senkit sem elégedetté.

A prédikálásunkat elősegítendő érdemes megtudni az év összes jelentős dátumát amikor közösségi ünnepek vannak, amin a bhakták is részt tudnak venni és harinám programot tartani, stb. Például szoktak békemenetet szervezni, gyakoriak a színházi- és dalfesztiválok. A bhaktáknak ott a helye, bemutatni valami nagyon szépet. A bhakti-jóga ennek a vaskornak a kultúrája, a sajtónak pedig megvannak a kapcsolatai. Mi mindig megpróbálunk jelen lenni a különböző eszmecseréken a mi csodálatos filozófiánkkal. Néha egyes hírügynökségek megtámadják a bhaktákat, – ez igen gyakran előfordult az új vallásokról szóló negatív írások által, ahová a vaisnavák fényképét mellékelték. Akkor mi meg fogjuk ragadni az alkalmat és cáfoló nyilatkozatot írunk és prédikálunk a tanításainkról. Sríla Prabhupád azt szokta mondani: „Minden propaganda jó propaganda hosszútávon”. Meg szeretnénk védeni lelki iskolánk tisztességét, de még ha valamelyik bhakta is a felelős valamiért, mindig meg fogjuk védeni a tiszta vaisnava tanítványi láncot.

Azonban legyetek óvatosak a sajtóval. Ne teremtsetek ellenséget. Ők gyakran megjátsszák a barátságost. Rávesznek valakit, hogy mondjon ezt vagy azt, aztán eltorzítják és csinálnak egy becsületsértő, de jól eladható szalagcímet. De mi lehet tenni. Mi megpróbáljuk őszintén dicsőíteni Krsnát. Amennyiben bármilyen kedvezőtlen propaganda megjelenik, ez nem valami jó dolog. Hadd foglalkozzanak a tapasztalt bhakták a sajtó és egyéb közösségi kapcsolatok (PR) ügyeivel. Az asrami recepciósnak is tudnia kell, hogy az újságírókat a vezetőhöz kell kalauzolnia. És ha neked van valamiféle sajtóbeszámolód a tevékenységeitekről ez hasznos lesz, mert ők néha kevés idővel rendelkeznek és tömör információt akarnak kapni.

Ha pedig vannak barátaitok a sajtóban, az szintén segíthet ha netán valamilyen kényszerhelyzet adódna.

A házasok prédikálással egybekötött üzleti lehetőségei a városban

A asramvezető próbáljon meg értekezleteket lefolytatni a közösség bhaktáival hogy megvizsgálják, hogyan tudják támogatni egymást és hogyan működjenek együtt a különféle területeken.

A bhaktáinknak biztonságos jövőre van szüksége. Noha tény, hogy a karma misra bhakták megzavarodnak, mikor látják, hogyan keresnek pénzt a bhakták és néha utánozzák a tevékenységeiket egy gyümölcsöző célért. De fontos létrehozni egy olyan rendszert, amely megenged a bhakták családjainak egy biztos jövedelmet. Egy pénzügyileg stabil grihaszta közösség stabilitást fog adni a prédikáláshoz is. Még ha a kétségkívül jelenlevő irigység és kapzsiság ebben a korban nagyon nehézzé is teszi a közös munkát. A bhakták szakértők az élelmiszer készítésben. Ez egy jó lehetőség franchise rendszereket létrehozni. Gyárthatnak élelmiszert, s például megengedhetik más bhaktáknak hogy egy kis tőkével létrehozzanak árusító helyeket. Ezt pedig lehet kombinálni egy kisebb előadóteremmel vagy legalább egy könyvesbolttal és transz-cendentális irodalommal. A bhakták importálhatnak vagy készíthetnek olyan termékeket, ami lehetőséget ad mások számára egy kis butikot nyitni.

A bhakták gyakran megpróbálnak együtt végezni kézi munkát vagy olyan viszonyok közt dolgozni, ahol egyik bhakta a cég tulajdonosa és a többiek az ő fizetett alkalmazottai. Az én személyes tapasztalatom ezzel kapcsolatban nagyon rossz, habár néhány nagyon ügyes bhakta vezető képes lehet sokáig dolgozni ilyen kapcsolatokban. Általában a mondás, „a bizalmasság megvetést szül” bizonyul igaznak és az ilyen viszonyok könnyen fajulnak ellenszenvvé. Nagyon sajnálatos helyzetek tudnak adódni. Ezért jobb, ha a kereskedelmi kapcsolatokban legalább egy bizonyos fokig, mindenki a saját főnöke, s viseli a felelősséget és végzi a könyvelést az állam előtt, és megtanulja felelősen kezelni a saját tőkéjét. Azok akik képtelenek erre, legjobb ha egy nem bhaktának dolgoznak és tartják a barátságot a bhaktákkal. Az adódó nemzetközi üzleti lehetőségeket a bhakták között az Interneten keresztül fogjuk megosztani a WVA munkája keretében. Valójában a vaisnava közösség nagyon fiatal és kicsi, és még nem fedezte fel a közös munkában rejlő hihetetlen lehetőségeket és praktikusságot. Új elképzelések fognak megjelenni, és a vaisnavák szolgálatának nagyon fontos területei fognak kifejlődni.

Oktatás, egészséggondozás, regeneráló kurzusok és számos más társadalmi szolgáltatás fog természetes részévé válni a brahminikus szolgálatok végrehajtásának vaisnava módszerévé, hogy létrehoz-hassák saját közegüket.

A vaisnava közösségek kiadványai szintén nagyon fontosak a célból, hogy kicserélhessük a gondolatainkat és kapcsolatokat építsünk.

Az asramvezető és a rendelkezésére álló munkaerő

Mások támogatása alapvetően szükséges ahhoz, hogy egy vaisnava család valójában létrejöhessen. Minden önkéntes a mestere egy prédikátornak, mert ők segítenek a lelki tanítómesterünket jobban szolgálni. Ezért lelkesítenünk kell és néha ki is javítanunk azokat, akiket a gondjainkra bíztak. De mindezeken túl próbáljuk meg mindig elérni az emberek szívét és ne okozzunk nekik rossz érzést, még ha néhány tévedést korrigálni is kell. Mi haszna van egy jó instrukciónak, ha a személy elkedvetlenedik tőle?

Néha várnunk kell egy megfelelő pillanatra, hogy valakivel megértessünk egy bizonyos helyzetet. Ez a szeretetteljes vezető valódi feladata. Egyetlen személyt sem kötelezhetünk, hogy segítsen nekünk. Viszont mi tanulhatunk másoktól, minthogy nagyon könnyen előfordulhat, hogy ők sokkal fejlettebbek a saját szolgálatukban. Egy az asramon kívül élő matadzsi kedvét elvenni a szolgálattól olyan sértés, amely zavarni fogja a mi fejlődésünket. Maja mindig megpróbálja elválasztani a bhaktákat egymástól, azonban a valóban fejlett bhakták mindig megpróbálják ellensúlyozni ezt a befolyást, úgy hogy a bhaktákat közelebb hozzák egymáshoz, a hamis egók tiltakozása ellenére is.

Hallgassátok meg, amit az embereknek el kell mondaniuk. Legyetek szakértők mások inspirálásában, hogy fel tudják tárni a szívüket nektek. Csak akkor lesz az természetes nekik, hogy elfogadjanak valamilyen szolgálatot a ti irányításotok alatt és el is végezzék azt szakszerűen.

Mindig legyetek ott a bhakta testvéreitekkel, nővéreitekkel és barátaitokkal. Egy szerető vaisnava nélkül hogyan lehetne elviselni ezt az életet? Az idősebb bhaktákkal, különösen azokkal akik kívül élnek, kell éreztetni azt hogy szüksége van rájuk a családotoknak, mint mindenki atyai jóbarátjára. Ha úgy érzitek, hogy több gondot jelentenek, mint ami segítséget adnak, akkor vidd el őket egy sétára és tárd fel nekik az érzéseidet és terveiteket, és amit érzel, hogy nem érzékenyek az asrami valóságra. Amennyiben nincs őszinte, szívbéli kapcsolat köztetek, akkor eltanácsolhatod őket a gyülekezetből. Ez egy nagy kihívás, de ez az ami az igazán jó asramvezetőt teszi. Valójában a asramvezető a legfontosabb bhakta, amíg ő tartja fenn a programokat, miközben minden felelősséget a vállain visel. Milyen nagyszerű dolog is az, ha majdnem az egész gyülekezet áldását elnyeri? Noha el kell ismerni, ez nem egy könnyű feladat. Az új tagjainknak van hajlandósága különösebb kritika nélkül elfogadni a véleményünket, azonban az idősebb tagok természetes módon rendelkeznek eltérő és néha még jobb elképzeléssel és ezeknek is teret kell adni, ha szeretnénk együtt maradni.

Vásárlások


Akik kezében hatalom van, vagy a bhakták által Krsna részére összegyűjtött vagy adományozott alapokat használják fel, nagy felelősséget hordoznak. Krsna pénzéből vásárolni szent kötelesség, és számos jól megvizsgált irányvonalat kell követni.

Sríla Prabhupád arra tanított minket, hogy a pénz ne feküdjön sokáig bankszámlákon. Ez csak a Kali-júga befolyását fogja vonzani. De gondosan elkölteni a pénzt, az igazából nem könnyű feladat. Ha valaki izzadságos, kemény munkával pénzt keres, akkor meg fogja becsülni annak minden fillérjét. Sajnos, néha a kevésbé felelős természetű bhakták nem értékelik eléggé a lehetőséget, ami adatott nekik, hogy Krsna vágyainak teljesítése által szolgálhassák Laksmidévit. A következő pontokat minden bhakta tartsa be.

   1. Ne vegyél semmit anélkül, hogy ismernéd a tényleges piaci árat.
   2. Ne vásárolj, mielőtt összehasonlítanád az árakat más elárusító-helyek áraival.
   3. Ne higgy a minőségi vagy mennyiségi garanciának. Mindig ellenőrizd azt.
   4. Mindig próbáld megkapni a nagykereskedelmi árat, készpénzes kedvezményeket, stb.
   5. Ne foszd meg az eladót a szerencséjétől, hogy különleges kedvezményt adhasson Krsna számára. Csak könyörögj szeré-nyen és lelkesen a Gurud számára. Meg fogsz lepődni, mennyi csodálatos prédikáló alkalom fog születni ebből, és hány ember fog örömest adni mindenféle elfekvő holmit a bhaktáknak és a szolgálataikhoz.
   6. Ne vegyél sokat valamiből, ami megromolhat.
   7. Ne vásárolj túl kis mennyiséget se, mert ha ezt máskor is meg kell venni, az időpazarlás.
   8. Ne feledd el feljegyezni minden jó vásárlási kapcsolataitokat, tanácsadókat, különleges kedvezményeket az asrami vásárlási útmutatóba. Holnap lehet hogy már valaki más fogja intézni a bevásárlást. Ha te ezt nem írtad le szépen minden fontos részletével együtt, te leszel a felelős azért, hogy más bhakták az idejüket pazarolják emiatt.
   9. Mindig próbáljátok meg terjeszteni az irodalmunkat vásárlás közben és nézni, hátha adódik lehetőség cserére, hogy ezzel is pénz takarítsunk meg. A Srí Srí Góranga Rádhá Vradzsésvara templom építésekor az összes szerkezeti anyag és szerszám legalább 30 %-a festményeladásból származott.
  10. Bevásárlás közben légy nagyon alázatos. Hiszen alkalmat adsz ezzel nekik, hogy némi energiájukkal ők is hozzájáruljanak a Krsnának szánt munkához. Még ha egy épületet is vásárolsz, sokat megspórolhatsz, ha alázatosan, de határozottan az eladó tudtára hozod ezt a dolgot.
  11. Légy biztos benne, hogy más bhakták, de legfőképp az asram Vaisnava Tanácsa jóváhagyja vásárlási elhatározásaidat. Jobb egyeztetni velük, mielőtt visszavonhatatlan hibát követnél el.
  12. A pénztár és a könyvelési rendszer ügyeit jól kell értenie annak, aki Krsna pénzét elkölti. Súlyos sértés, ha a beszerző akár csak gyanúba keveredik, hogy visszaél a szolgálatával bármilyen módon. Bárki, aki kapcsolatban van Krsna pénzével, a leg-kevésbé sem vonakodhat ellenőrzésnek alávetni magát, illetve világos jelentéseket adni, stb.
  13. Nagy kiadásokat kívánatosabb csekken intézni.
  14. Még úgynevezett nagy bhakták is áldozatául estek a pénz csábításának, sőt mi több, gyakorlatilag kifosztották a Gurujukat és a Múrtikat. Nagyon jó bhakták intézzék a bevásárlást, és még ők is érezzék 108%-osan elszámoltathatónak magukat Srí Krsna háztartásáért, amit nem más mint Srímati Radharáni és az Ő szolgálói felügyelnek.
  15. Bhakták ne vásároljanak szükségtelen luxuscikkeket, így sokkal kevésbé esnek áldozatul a márkanevek és hamis értékek meséjének. Csakis a prédikálás végett részesíthetjük előnyben a legjobb minőséget valamilyen cikkből, de gondosan tartsuk meg a távolságot, nehogy olyan személyekké váljunk, akik a szerzetesi élet leple alatt élvezik a dolgokat. Pamut vagy juta a legjobb ruhaanyag, amit javasolhatunk. A selyem nagyon drága és szükségtelen.

A családos asramvezető személyes pénzügyei

Mindenek előtt hadd ajánljuk hódolatunkat mindazoknak a grihasz-táknak és jó feleségüknek, akik úgy döntöttek, hogy aktívan támogatják a lelki tanítómesterük prédikáló munkáját, még azután is, hogy beléptek a családos asramba. Kétségtelenül ez egyre nehezebb, annak arányában ahogy a családi kötelezettségek nőnek. Még a családos asramvezető gyerekeinek is számos lemondást kell elfogadniuk.

Mivel a grihaszták gyakran idősebb és tapasztalt bhakták, igazi jutalom mindenki számára, ha ők valahogyan a prédikálás frontvonalában tudnak maradni. Azért hogy szépen növekedhessen a családjuk, gondosan tudják folytatni a szolgálatukat, s ápolják a kapcsolatukat más bhaktákkal, szeretnénk itt átadni néhány irányelvet, amely tartós sikert fog biztosítani ebben a dicsőséges szolgálatban.

Grihaszta és családi kötelezettségek és örömök: mindez része az odaadó szolgálat pravritti marg-jának. Egy házas embernek gyakorlatilag minden nap aggódnia kell, – míg be nem lép a szannjász életrendbe – hogyan keressen elegendő pénzt hogy fenntartsa a feleségét és a gyerekeket. Ezt a feladatot gyakran nagyon nehéz teljesíteni. Asramvezetőként a grihasztának tájékoztatnia kell az asram Vaisnava Tanácsát, pontosan hogyan is kíván együtt-működni ebben az új kapcsolatban.

Számos változat létezik. Rendszeresen bizonyos órákat vagy napokat az asramvezetői kötelességeknek szentelni, ez az egyik. Amennyiben van némi tőkéje, akkor különállóan végezhet valami üzleti tevékenységet, amivel fenntartja magát. De intézheti az asram egyik üzleti vállalkozását, olyat mint egy bolt vagy egy étterem, és kaphat fix és jóváhagyott százalékot a haszonból az egyéni szükségleteire. Láttunk eseteket, ahol egy kis fenntartási kedvezményt engedélyeztek az asramvezetőnek, akit annyira elfoglalt a növekvő közösségnek végzett munkája, hogy nem volt semmi szabadideje bármi más elfoglaltságra. Ez a fenntartási kedvezmény akkor indokolt, ha ő valójában termel, noha inkább személyesen segít mások buzdításában, s az asrami jövedelemnek az ő saját fenntartási költsége jelentéktelen hányada, így a Vaisnava Tanács boldogan jóváhagyja azt.

Ez a kulcs a sikerhez. A bhakták pedig legyenek nagyon elégedettek ezzel az elrendezéssel, máskülönben hogyan tudják átadni magukat egy ilyen asramvezetőnek, ha közben rejtett nemtetszéssel fogadják az ő pénzügyeit. Senki nem veheti biztosra, hogy mások majd engedelmeskednek neki. A Vaisnava Tanács az a fórum, ahol a közösség aktív tagjainak minden véleményét meghallgatják. A grihaszta asramvezető vágyjon arra, hogy teljesen tiszta legyen az ügyleteiben és a pénz kezelésében, hogy megkaphassa a Vaisnava Tanács áldásait a fejlesztéseihez. A jó kapcsolatok oszlopai a szeretet és bizalom, de a vezetőknek tökéletes példát kell adniuk a pénzügyek intézésében azzal a céllal, hogy inspiráljanak másokat és biztosítsák a vaisnava közösség szolgálatának tisztaságát és jövőjét.

Asramjainknak gyakran vannak olyan üzleti tevékenységeik, amelyek segítenek fedezni olyan kiadásokat, mint a támogató tagoknak való prédikálás, vagy olyan közösségi elfoglaltságok, mint ajándékboltok és éttermek. Ezért nem árt, ha az asramvezető vagy a felesége egy ilyen programot irányít, és elfogad egy bizonyos jutalékot a költségeik fedezésére. Máskülönben más bhaktákat kell visszatartani a szankírtantól, hogy ezt a szolgálatot végezzék. Márpedig olyan vezetőt nagyon nehéz találni, aki anyagi motiváció nélkül ragaszkodik az ilyen szolgálathoz. Ezért a asramvezető lehet az ideális megoldás. Ez egyben meg is tartaná őt az asram közelében egész nap, így ő mindig figyelemmel kísérheti a programokat.

A grihaszta asramvezető lakóhelye szintén nagyon fontos dolog. Ha az asram infrastruktúrája jó adottságokat biztosít, hogy sem a bhakták, sem a esetleges gyerekek nem zavarják nagyon egymást, mint ahogyan az megesett a múltban, akkor az asramon belüli lakóhely egész jól beválik. Különben egy asram melletti lakás lehet a tökéletes megoldás. De megint csak, az ilyen ötleteket beszéljék meg és hagyassák jóvá a Vaisnava Tanáccsal.

Világosan meg kell érteni, de inkább írásba is adni, hogy minden vagyontárgy, ami egy asramvezető idejében gyűlt össze az asramban vagy asrami üzletben, az a Múrti kizárólagos tulajdona. Az asramvezető bármilyen személyesen gyűjtött tulajdonát a Vaisnava Tanácsnak jegyzőkönyvben kell elismernie és feljegyeznie. Ílymódon jóváhagyva, és a közösségnek nem zavart okozva egyszer az asramvezető visszavonulhat ettől a szolgálattól és vissza-igényelheti mindazt, amit a családja számára vásárolt. Szégyen, ha a vaisnavák pénzen kezdenek veszekedni, de hogy ez biztosan ne történhessen meg, követnünk kell ezeket az irányelveket amint azt az idő, a hely és a körülmények engedik.

Bhakták látogatása a Szent Helyekre


Minden bhakta dédelget olyan vágyakat, hogy egyszer ellátogat a szent helyekre az idősebb vaisnavák áldásával. Így már hagyo-mánnyá vált a vaisnava közösségben zarándokutat szervezni Vrndá-vanba és Majapurba.

Vrnda Kundzsa, Jamuna Kundzsa, Vanszi Kundzsa és más szent helyek megjelenése óta, melyek közvetlenül kapcsolódnak a missziónkhoz még csodálatosabbá vált ellátogatni oda.

A legfontosabb dolgok e tekintetben, amelyeket figyelembe kell venni a következők.

   1. A szent helyekre látogatni Srí Guru és a vaisnavák áldása nélkül nem hozza meg a kívánt sikert.
   2. A szent helyek rendkívül hatalmasak és nagyon óvatosnak kell lennünk nehogy dháma aparádát kövessünk el ott.
   3. Ha egy bhakta valamilyen kivételes szolgálatot nyújtott, akkor hosszabb ideig a szent helyen maradhat, segítheti az ottani prédikáló programokat, hogy egy életre szóló érzést kapjon a szent helyről és az odaadó szolgálat hangulatáról.
   4. Bhakták soha ne várják el más bhaktáktól az utazási költségeik fedezését. Ezért, ha egyszer egy bhakta már megkapta az áldást egy ilyen utazáshoz, akkor tegye meg a megfelelő lépéseket, hogy valamiből fedezhesse az utazását, s tegyen félre pénzt az ott tartózkodáshoz is. Azért megyünk a szent helyre, hogy szolgáljunk, nem pedig hogy könnyű életünk legyen mások költségén. És bármilyen asramot is látogassunk meg, mindig járuljunk hozzá több energiával, mint amit saját fenntartásunkra elhasználunk.
   5. Rendszeres látogatásokat lehet szervezni a szent helyekre az érdeklődő barátainknak azzal a céllal, hogy így is prédikálhassunk nekik. Ez esetben őket fel kell készíteni előre, hogy megértsék a zarándokút jelentőségét és ne úgy menjenek, mint az élvezeteket kereső turisták. Sértő lenne a szent helyekre embereket vinni, akik aztán ott bűnös tetteket végeznének.
   6. Bármilyen látogatásnak a titka abban rejlik, hogy olyan módon viselkedjen az ember, hogy a szent hely lakóit és a vendég-látóinkat elbűvölje a zarándoklat eredményezte csodálatos lelki hangulatunk. Akkor leszünk igazán képesek magunkkal vinni a szent hely áldását.
   7. Ellenőrizzétek, hogy a vízumotok végig érvényes maradjon. Ez úgy lehetséges, hogy JÓ ELŐRE megteszitek az intézkedéseket a meghívó misszió papírjaival. Turista vízumot nem lehet meghosszabbítani Indiában. Hosszútávú tartózkodáshoz meg kell próbálni 5 éves jóga vízumot, vagy 1 éves belépő vízumot szerezni.

A bhakták dolgozhatnak jutalékrendszerben is

A bhakták szeretnének minden pillanatban örömet szerezni Krsnának. Manapság az asrami élet célja az kifejezetten transzcendentális jótékonysági rendezvényeket szervezni. Minden bentlakó ennek tudatában van, és segít amennyit csak tud. Az egyszerű életmód jegyében egy nagyon alapvető szinten levő élelmet, szállást és ruhát biztosíthat az asram a teljes idős szolgáknak.

Azonban adódik számos helyzet, amikor a bhaktáknak olyan személyes szükségleteik lesznek, ami messze túl mutat a járadék szintjén. Természetesen egy bhaktaközösség mindig megpróbál a tagjainak külön egészségügyi ellátást és más lehetőségeket biztosítani.

Mégis, ezeket a feltételeket nem lehet garantálni, és most mi arra a szituációra fókuszálunk, ha egy bhaktának személyes szükségletekre kell pénz.

Ebben az esetben keressen valamilyen munkát, és tartsa meg magának, amilyen százalékot szükségesnek tart, az asrambéli felettesei jóváhagyásával. Nyilvánvalóan ez minden személy sajátságos helyzetétől és a kényszerhelyzet fokától függ. Alapvetően, egy bhakta annyit ad egy templomnak, egy asramnak, amennyit szeretne. Az asramvezetőnek is egyet kell értenie ezzel, mivel ő biztosít bentlakási lehetőséget a bhaktának. Brahmacsáriknak általában nincsenek ilyen problémáik, de ha egy személy szeretne belépni a házas asramba, szükséges gondolnia arra, hogyan fogja a pénzt előteremteni a jövőben. És mivel nem tanácsos bhaktáknak egy nem-bhakta vezetése alatt elfogadni munkát, – hacsak nem valami elsőosztályú alkalom adódik – igen fontos, hogy tőkét gyűjtsön a célból, hogy képes legyen elindítani a saját üzleti vállalkozását.

Csak fohászkodhatunk azért, hogy akkorra már a bhakta kellően éretté válik, hogy tudja, hogyan kell vezetni az üzleti ügyeket, és nem felejti el Krsnát és a vaisnava szévát. Természetesen amíg az asramban él, az asramvezető megfelelő útmutatásokkal látja el, de miután megházasodik és elkezdi a saját griha asramját építeni, akkor sem felejtheti el a felelősséget, amit a transzcendentális tanításokból kapott.

Ezért az asram vezetői amennyire csak lehet, próbálják meg megkönnyíteni ezt az átmeneti időszakot a függő brahmacsáritól a grihaszta életig. Különben a bhaktáknak egyszerre távozniuk kell, hogy saját családot alapíthassanak. A grihaszta közösségnek meg kell próbálni elindítani az üzleti tevékenységek olyan együttműködési formáit, amelyek új franchise lehetőségeket biztosítanak a közösség új grihaszta tagjainak. Ha az asramvezető együtt tud működni ebben a munkában, az nagyon jótékony hatású lesz a gyülekezetére nézve. Országos vagy nemzetközi szinten is az ilyen hálózatok nagyon hasznosak lennének, hogy még jobban megerősítsék a vaisnava közösséget.

A „Sríla Prabhupád formula”
(50% a könyvalapnak, 50% az asramnak)

Kedves lelki tanítómesterünk, Sríla Prabhupád Srí Nitjánanda Prabhu kegyének megtestesülése. Az ő transzcendentális könyvosztása messzebb ment el, mint amit bárki el tudott volna képzelni. A vallásos irodalom világában meghökkentő, ahogyan világszerte különböző nyelvű olvasók milliói megkapták a kegyet, hogy birtokolhassák és olvashassák a legszentebb könyveket, amit az emberiség ezidáig kapott. Azért ez a dolog nem magától ment végbe. Sríla Prabhupád szeretetteljesen erőltetett bennünket arra, hogy értsük meg a Krsnáért végzett kemény munka fontosságát, s hogy a transzcendentális irodalmat odaadhassuk mindenkinek. Egy alkalommal Los Angelesben maradt két hónapig, s így ösztönözte a bhaktákat arra, hogy elkészítsenek 20 darab kemény kötésű könyvet az ő tanításaiból, míg ők normálisan csak egy könyvet tudtak elkészíteni három hónap alatt. Ő mindig sokkal több könyvet lefordított, amivel mindig az előállítás előtt járt. „A lehetetlen szó csak az ostobák szótárában létezik!” – ezt az idézetet gyakran hallottuk Sríla Prabhupádtól.

Hasonló elven tanított minket arra, hogy mint prédikátorok a munkánkat úgy szervezzük, hogy az asrami jövedelem fele menjen újabb könyvek nyomtatására, a másik fele pedig az asram fenntar-tására és fejlesztésére. S hogy tovább lelkesítse a prédikátorokat, a könyvnyomtatás hasznának 50%-át újabb kötetek kiadására használta, a másik 50%-ból pedig kölcsönt adott az eladásban résztvevő asramoknak, hogy segítsen épületeket szerezni a Múrtiknak.

Később, mikor néhány asram kezdett biztos jövedelemhez jutni más forrásokból, ők próbáltak meg elöljárni ugyanezzel a példával, s a bevételük felét odaadták könyvnyomtatásra. Ilyenkor cserébe az asramok egy csomó könyvet kaptak, s néha még azt sem tudták, hogyan juttassák el a könyveket az emberek kezébe.

A nyomda transzcendentális funkciója


„A könyvek az alap.” Nem lehetünk meg a sásztrák nélkül mikor megkísérlünk az Úr bhaktáivá válni. Guru, Sásztra és Szadhu – a lelki jóváhagyás kölcsönösen függő rendszere egyik alapelvünk. Ezért olyan fontos megjelentetni, olvasni és terjeszteni a transzcendentális irodalmat. Egy rendszeresen megjelenő folyóirat vagy újság szintén csodálatos prédikáló eszköz. Hírlevelek és audió- vagy videó anyagok szintén mind a prédikálásnak ugyanabba a vonalába tartoznak, hiteles, nagyon határozott nyilatkozatokkal. Az internet, rádió és televízió még csak újabb utak, melyek szintén a Védák abszolút tanítását mutatják be a világnak. Alapvetően a BBT illetve a SEVA kiadók fogják azt a célt szolgálni, hogy a sásztrákat eljuttassák az egész világnak, és hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak mindazoknak, akik megpróbálják a bhakti-jógát terjesz-teni különböző helyeken.

Nagyon kedvező segíteni ezeket az intézményeket, és minden asram, templom, prédikáló központ vagy aktív bhakta próbálja meg elérhetővé tenni a megjelent kiadványokat mások számára a prédikáló munka közben. Keményen kell dolgoznunk és nagyon nagylelkűnek lenni. Transzcendentális cikkeket eladni több munka és áldozat, mint általában a közönséges pénzkereset. De büszkeséggel fog eltölteni minket, amikor bemutatjuk ácsárjáink és vaisnava barátaink érett munkáját. A mi mozgalmunknak igazi kultúrát kell adnia mindenkinek. Szükség van mindenféle szintű könyvekre. A gyerekek szintjétől kezdve egészen az egyetemi szintű kutatásokig. Oly sok könyvet kinyomtattunk, hogy most már a kiosztásuk a feladat, bármilyen hatékony eszközt is találjunk erre. Az embereknek örömmel és lelkesedéssel kell olvasniuk és hallaniuk az új könyveket. Ha elhanyagoljuk ezeket a részleteket, az a prédikálásunk rovására fog menni. Minden asramban vagy bhakta programon legyen egy asztal, amin minden cikk rajta van. A harinám szankírtan olyan szép, de sok ember nem érti a bhaktákat. De ha van egy csodálatos könyvasztal, ahhoz odamehetnek és megkaphatják a kívánt információt. Fokozatosan ezek az erőfeszítések új bhaktákat hoznak, akiknek egyre komolyabb megértésük lesz az odaadó szolgálatot terén.

--------------------------

Az ásramvezető lelki gyakorlatai és erényei

A szádhanája

Egy prédikátornak jó példával kell elöljárnia. Ez alapvető dolog és még az Úr Krsna is többször nyilatkozott erről csakhogy a tudtunkra hozza, hogy az emberek a jó vezetőiket fogják követni. Egy igazi vezető példája nagyon jól képzett bhaktákat jelent. A szádhana bhakti a mi védelmünk. Sokan váltak őrültté azt gondolván, hogy már túlhaladtak a szádhana szintjén. Még ha olyan fejlettek is vagyunk, hogy a szádhana nem a legfontosabb dolog a számunkra, mégis követni kell, nehogy rossz képzést adjunk a fiatal bhaktáknak. Egy szadhanikus atmoszférájú asramban általában lelkes prédikálás is folyik. Ha a lelki tanítómesteretek szavait nagyon komolyan veszitek, akkor ezzel az ő prédikáló lelkesedését is szívből elfogadjátok. Különben csak laza TV bhakták lesztek. Ők nem követik a mesterüket szigorúan, így könnyű elképzelni az ilyen laza prédikálást is. Néha összegyűjtenek hasonszőrű barátokat, azonban nem lesz könnyű meggyőzni őket, hogy bármilyen áldozatot is hozzanak Krsna számára. Sríla Prabhupád is panaszkodott a majmokhoz hasonló tanítványokról, akik nem követik mind a négy szabályozó elvet.

A szádhana bhaktiról nem is beszélve. Az asramvezetőé az atyai felelősség, hogy gondoskodjon az új bhakták jólétéről. Ezért neki a szádhana bhakti szigorú követőjének kell lennie. Ha valami okból a prédikáló tevékenysége felborítja a normális napirendet, akkor lehet, hogy néha képtelen követni a asrami elfoglaltságokat szigorúan. Ebben az esetben legalább látják a bhakták, hogy ő nagyon elfoglalt a prédikálásban. Magasabbrendű vezérlőelve megakadályozza őt, hogy résztvegyen mindenben, azonban semmiképpen sem fog elbizonytalanítani senkit az ő külön programjával. Egy jó tábornok mindig a csata frontvonalában harcol, s nem egy asztal mögött ül, miközben a többiek kint vannak harinámon, vagy más áldozatos szolgálatot végeznek. A legjobb vezető olyan valaki, aki képes egymaga is megcsinálni minden szolgálatot nagy lelkesedéssel.

Szentírások tanulmányozása

Elvárható, hogy egy jó bhakta ismerje a kinyilatkoztatott írásokat. Sríla Prabhupád nagyon nagyra értékelte, ha a tanítványai képesek voltak idézni a slókákat, hogy bizonyos tételeket bizonyítsanak. A Gaudija Kanthahárát Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvati Prabhupád adta ki, azért, hogy a filozófiára megtanítsa a bhaktákat, hogy azok képesek legyenek idézni a Védák iránymutató részeit. Krsna tudományát ismerni komoly igénye a vezető prédikátoroknak. Mivel minden prédikátor egyfajta oktató lelki tanítómester, ezt mint nagyon fontos feladatot fogadjuk el. Fenn kell tartanunk lelki tanítómesterünk iskolájának eredeti vonalát és méltóságát. Az asramvezető a felelős azért, hogy megtanítsa másoknak iskolánk sziddhantáját. Mindazonáltal szerénynek kell lennünk, és meg kell érteni, hogy az írások ismerete nem a legfontosabb része a lelki életnek. S úgy kell szolgálnunk a Szentírásokat és a vaisnavákat, hogy mindig erősen gyökerezzünk a lelki tanítómesterünk tanításainak következtetéseiben. A asramvezető tartson külön leckéket a bhaktáknak, hogy lelkessé váljanak a tanulmányozáshoz.

Sríla Prabhupád az ő gurujának vonalában létrehozott olyan fokozatokat, mint bhakti sásztri, bhakti szarvabhauma, bhakti védánta és bhakti vaibhava. Ezidáig e fokozatok teljes tananyaga még nem lett kialakítva. Természetesen ezek elérhető címek, ha valaki alapos ismeretekkel rendelkezik azokból a Szentírásokból, melyeket az előző ácsárjáinktól kaptunk.

A Gaudija Math tradícióban általános, hogy speciális címeket adnak azoknak a bhaktáknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a szolgálatok valamilyen területén.

Végkövetkeztetésképpen az asramvezető próbálja meg úgy szervezni az életét, hogy tudjon vezetni másokat az általános és a mélyebb témák tanulmányozásában.

Tanulmányozandó témák:

    * Általános bevezető könyvek, mint Az önmegvalósítás tudománya, Ismeretlen India, A jóga kurzus és a Srí Isopanisad.
    * Sríla Prabhupád minden könyve,
    * Sríla Srídhar Maharádzs minden könyve,
    * Alapvető slókák,
    * A vaisnava etikett,
    * Gószvámí irodalom,
    * Vaisnava irodalom,
    * Múrti imádat,
    * Vaisnava dalok,
    * Vaisnava kiadványok gyerekeknek.

A leckeadás

Az asramvezetőnek meg kell próbálnia elsőosztályú előadóvá válnia. Ehhez viszont némi időt kell szánnia a tanulásra. Máskülönben a leckéi unalmassá válnak rövid idő után. Meg kell találnia a módját, hogyan inspiráljon minden alkalmas vagy erre vágyó bhaktát, hogy váljanak jó előadóvá, s lehetőséget adni, hogy leckét tartsanak. Mind a változatosság, mind pedig a kínálkozó alkalmak a lelki fejlődésre inspirálni fogják a közösséget. Ugyanez igaz a kírtanokra. Külső előadásokat, mint pl. egyetemi előadásokat vagy náma hatta programokat (lásd: Asrami funkciók és szolgálatok c. fejezet), stb. is tartsatok olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehet. Hadd érezze minden bhakta, mennyire fontos képzett prédikátorrá válni.

Nagyszerű ötlet havonta egyszer megjelentetni egy kis plakátot, amin közzéteszitek a hónap előadásait, feltüntetve a témákat és az előadók neveit. Az ilyen plakátokat rendszeresen ki lehet ragasztani városszerte, s ez biztosan megnöveli az asramotok látogatottságát.

Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a prédikálás nem mutathat rá a leckén egy bizonyos bhakta hibáira, nyilvánosan kellemetlen helyzetbe hozva őt. Ez ugyanis sajnálatos helyzeteket teremthet. Láttam már asramvezetőket, akik ilyen hiba miatt veszítettek el nagyon értékes bhaktákat.

Ha szeretnél kijavítani valakit, a legjobb módja ha elmégy vele egy rövid sétára. S miután elnyerted a bizalmát, elmondhatod neki hogy mit gondolsz, s hogy szerinted hogyan javíthatná a részvételét a közösségben.

Sokféle módja van annak, hogyan lehet érdekesebb előadásokat tartani. A bhaktákat mindig biztatni kell, hogy leckék közben jegyzeteljenek. Filozófiai teszteket és hasonlókat mindig önkéntes alapon kell tartani, és nem tanácsolom, hogy bárkinek rossz érzést okozzatok, mert esetleg nem képes tanulni vagy memorizálni, stb. Verseny csak akkor engedélyezhető, ha ez minden résztvevőnek örömet okoz.

Az évek során azt láttuk, hogy a versengés könnyen elfajulhat röviddel olyan kijelentések elhangzása után, mint:

„A szankírtanos bhakta az egyetlen igazi szolga.”

„Akik nem tanultak, azok sudrák.”

„Csak a született brahmanák szolgálhatják a Múrtikat.” stb., stb.

A közösség hangulatát az tükrözi a legjobban, ami a leckéken és az isztagosztikon hangzik el.

Első éveimben kérdőre vontam egy szannjászit, aki bántó szavakkal illetett néhány vaisnava hölgyet. Mikor kijelentettem, hogy a nőket illetően eltorzítja a filozófiát, ő azzal átkozott meg az előadói helyéről, hogy nemsokára megnősülök. Sajnos ő lett az, akinek később meg kellett változtatnia az asramáját. Ez erős benyomást hagyott bennem, hogy egy előadónak óriási felelőssége van.

Ha versenyzünk, akkor versenyezzünk abban, hogy ki válik a legalázatosabbá. Nincs azzal semmi baj, ha egy bhakta nehéz erőfeszítések árán megpróbálja „visszaszolgálni” a másik szolgálatát, de itt is, mindenkinek boldognak kell lenni. Ezt nem lehet elég gyakran említeni.

Mint őszinte prédikátor

Ebben az anyagi világban bárkitől csak az érdekmunka várható el. Ezért gyakran gyanúsítják a prédikálókat, így pl. az asramvezetőt, hogy őt is anyagi érdekek motiválják, és hogy a prédikálás csak egy másik módja a megélhetésnek. Azonban mi tudjuk, hogy egy asramvezető munkája nem lehetséges egy gyümölcsöző munkás számára. Őt nagyon hamar tettenérnék. A bhakták azért csatlakoznak egy asramhoz, mert az önzetlen odaadó szolgálat emelkedett filozófiája motiválja őket, és mert az asramvezető személyes példáját szeretnék követni.

Az asramvezetőnek a közösség ételt és szállást ad, azonban az ő fő haszna abban rejlik, hogy szolgálhatja a vaisnava közösséget. Ez egy csodálatos áldozat. Nem lehet az ember lemondott prédikátor vagy asramvezető, miközben személyesen sok pénzt keres, karriert épít vagy érzékkielégítést végez. Választani kell. Egy életet áldozzunk Krsnának! S ha sikeres vagy, ez üdvös lesz az asramnak és minden tagnak, nem úgy, mint valaki egoisztikus sikerei, aki nem kívánja megosztani az elért eredményeit senkivel. Sríla Prabhupád bátorította még a grihaszta tanítványait is, hogy fogadjanak el egy ilyen áldozatot és vállaljanak felelősséget a prédikálási munkában. Ha mi Krsna öröméért dolgozunk, a vaisnava családunk nagyon hálás lesz, és még több és több áldozatot fog vállalni az ügyért. Krsna a bhaktát a meghódolása mértékében fogadja el. Ha egy bhakta rendelkezik gyümölcsöző motivációkkal, de így vagy úgy segíti Krsna terveit, akkor így is kap rengeteg áldást. Viszont ha más bhakták egész életének vezetését vállalja, akkor meg kell próbálnia magából a legeslegjobbat adni és példamutatóvá válni, s teljesen őszintének kell lennie minden bhaktával.

Alázat és tekintély

Egy szerény vaisnava számára a legnehezebb feladat a hatalmat gyakorolni. Alázatos lévén szeretne mindenkit elégedetté tenni, de néha mások téves nézetei és visszaélései arra kényszerítik az asramvezetőt, hogy követelje meg a tiszteletet a sziddhánta és az asram törvényei számára. A tekintélyünk onnan származik, hogy mi magunk hogyan hódoltunk meg a Guru, Sásztra és Szadhu tiszta tekintélye előtt. Hogy minimalizáljuk a hatalom gyakorlásának szükségességét, célszerű rendszeresen találkozókat tartani, és általában oktatni minden új és idősebb bhaktát a vaisnava etikettről és az asram céljairól. Azonban egy asramban nap mint nap adódnak meglepetések. Ezért az asramvezető joga és kötelessége megtanítani a megfelelő magatartást a bentlakóknak és a vendégeknek, beleértve azt is hogyha kell, hogy megkérje őket, hogy hagyják el az asram területét. A legkevésbé kívánatos dolog valakit eltávolítani az asramból, azonban senkinek sem fogjuk megengedni, hogy zavarja a prédikálást és a bentlakó bhaktákat. Jobb, ha az asramvezető megkér egy másik bhaktát, hogy ő oldjon meg ilyen helyzeteket, mert az nem néz ki valami jól, ha egy szadhunak erőszakoskodnia kell.

Egyszer elhívtak egy Dzsanmastami ünnep közepéről, mert elfogtak két tolvajt, akik már éppen berakták az asram fele holmiját egy teherautóba, míg a bhakták az ünnepet tartották. Én majdnem elvesztettem az önuralmamat, mert annyira felzaklatott ez a visszaélés. Mindig őrizd meg a nyugalmadat! Az asramvezetői szolgálatot a leghatásosabban a jóság síkján lehet végezni. De még a dühöt is, – amit a legnehezebb irányítani – fel lehet használni néha, hogy megvédjük a bhaktákat. De bármi is történjen, mindig meg kell próbálni fenntartani az egységet az asramban, és ha a bhakták nem értenek egyet az asramvezető tettével, akkor építő kritikájukkal felszólalhatnak a következő asrami értekezleten. Különösen mások előtt, a bhakták ne vitatkozzanak a vezetőjükkel.

Aki tetteiben és nem rábeszéléssel szolgálja az igazságot

Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy a legfelsőbb eszményeket képviseljük, és szerények és őszinték maradjunk. Azonban ha nem tudjuk valakinek a szívét megragadni a magyarázatunkkal, mi értelme megkövetelni, hogy elfogadjanak minket. Szükséges megtanulnunk a legmagasztosabb dolgokról való tanítás művészetét, miközben valóban érezzük magunkat a legalacsonyabbnak. És nagyon gyakran kihívások fognak érni minket. Ezek azok az alkalmak, amikor kimutathatjuk, mi az alázatos vaisnavák iskolájához tartozunk. Azt tapasztaltam, hogy a bhakták között van egy tendencia, túl sokat gondolni a csoportjukról, az asramjukról vagy az országukról, stb. ami a régi egó kiterjedésének tűnik. Azt mondják: „Az én csoportom az egyetlen igazi csoport, de legalábbis a legjobb”. Aztán olyan messzire elmennek, hogy évekig beteg érzéseket táplálnak mások iránt, akik valójában a saját testvéreik. Óvatosnak kell lennünk a bhaktáink képzésében, hogy képesek legyenek szolgálni lelki tanítómesterüket, de mélyen tiszteljenek minden más bhaktát is, akik a saját tanítómesterüket szolgálják. És mindez vonatkozik más lelkekre is, akik Istent keresik más lelki tradíciókban. A Paramátmá mindenki szívében ott van és megmenthet bárkit, aki őszintén fordul hozzá. Prédikálhatunk erőteljesen, de soha ne nézzünk le másokat. Utáljuk a bűnt, azonban érezzünk könyörületet a megtévedt bűnösök iránt. Sokkal meggyőzőbb látni, hogy egy bhaktának erős hite van a gurujában, ugyanakkor kedves mindenkivel, még ha azok nem is fogadják el az ő magyarázatait.

És a bhakták még jobban szeretni fogják az asramvezetőt, ha ő nagyon türelmes velük és tudja, hogyan győzheti meg őket a hatalma gyakorlása nélkül.

Saját szadhu szangája

Látni lehet, hogy az asramvezetőnek mindig nagy tekintélye van a saját közösségében. Mindazonáltal legyen nagyon óvatos, hogy ne ragadtassa el magát az asrami bhakták könnyű jóváhagyása miatt, miközben a hittestvérek vagy idősebb bhakták felizgatják, hiszen az ő véleményük könnyen lehet ellentétes ezzel vagy azzal az elképzelésével. Fontos, hogy mindig legyünk jó kapcsolatban néhány idősebb vaisnavával, akikben teljesen megbízunk és akiktől tudunk tanácsot kérni, ha mások nem értenek egyet a munkamenetünkkel. Noha a lelki tanítómesterünké az utolsó szó a problematikus helyzetekben, nagyon szép ha van több idősebb szadhu az életünkben, akik képesek átsegíteni minket a problémáinkon.

A velük való beszélgetés kitágítja a horizontunkat. Az ilyen kapcsolat nem lehet tettetett. Úgy találhatunk ilyen szadhukat, hogy vágyunk a társaságukra. A lelki tanítómesterünk nagy bizalommal van bizonyos bhakták iránt és nekünk tisztelnünk kell őket is. A lelki tanítómesterek vágya az, hogy a lehető legkevesebb legyen az adminisztrációs munka, hogy több időt tölthessenek a tanítványaikkal és fő szolgálataikkal, úgymint írás, fordítás stb. Ez adott alkalmat a GBC (Governing Body Commission) intézményének létrehozására. A megbízott vezető testületet Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvati Prabhupád és az én lelki tanítómesterem Sríla Bhaktivédánta Szvámí Prabhupád intézményesítette. Habár egy ilyen rendszer számos praktikus megoldást kínál, ez sok gondot is jelentett. Amíg a lelki tanítómester képviselői szigorúan követik őt és tudják, hogyan érhetik el az asramvezetők szívét, nagyon jó követni ezt a rendszert.

Eredetileg Sríla Prabhupád azt mondta nekünk, hogy egy hat asramvezetőből álló csoportból válasszunk GBC-t három évre. Egy dolog biztos, egyetlen egy bhaktától sem lehet elvárni, hogy kövessen egy tekintélyt, ha meg van győződve róla hogy az idősebb bhakta nem viselkedik úgy, mint egy idősebb vaisnava. Meg kell értenünk, hogy csak ha képesek vagyunk elfogadni vagy továbbadni lelki inspirációt, akkor leszünk sikeresek. Ez a lényege minden vaisnava kapcsolatnak.

Szereteten és lelkesedésen keresztül inspirál

Megint megismételjük, amire nem lehet elég gyakran emlékezni: Csak a szeretet és a lelkesedés tud arra késztetni valakit, hogy hozzáfogjon az odaadó szolgálathoz. Az egoistáknak számos más indítékuk is van, de egy valódi bhaktát csak a lényeg érinti meg. Az igazi bhakta emlékszik minden kötelességére és egy szerető környezetben megvitatja, hogyan valósíthatná meg a terveit. Csodálatos hallgatni más bhakták történeteit, akik valamilyen kiemelkedő szolgálatokat tettek a múltban. Inspirál minket a példájuk. Szeretetük képes megérinteni minket mikor halljuk, hogyan adták át magukat. Ha bíztok a bhaktáitokban, igen valószínű hogy a viszonzás is nagyszerű lesz. Fontos szolgálatokat megosztani a tagjaitokkal az nagyon jó. Ha a bhaktáknak az az érzése, hogy te szeretnéd, hogy mindent megtanuljanak és jó vezetőkké váljanak, akkor több energiát fektetnek a szolgálatukba. Olyan nagy szükség van még több vezetőre a bhakti-jógában. Ha szeretetet éreztek a bhaktáitok iránt, próbáljatok meg lelkesedést önteni beléjük, hogy még több asramközösséget teremtsenek ebben a sötét világban.

Sríla Prabhupád még arra is képes volt, hogy démonokat lelkesítsen, hogy váljanak bhaktává és az ő szeretetére a jövőben jobban emlékezni fognak, mint amennyire a bhaktái képesek tovább terjeszteni a könyveit és építeni szerető közösségeket.

Hite

Hitünk Sraddhá Dévi ajándéka, – aki Radharáni maga – s aki hitet ad azoknak, akik törekszenek az ő szeretett Urát szolgálni. Többen élnek az asramvezető védelme alatt. Csak az Ő áldásával lehet egy ilyen feladatnak eleget tenni. Gyakorlatilag ez egy lehetetlen misszió. De mi mást tehetnénk? Olyan nagyszerű ajándékot kaptunk. Nem tarthatjuk meg magunknak. Hogy a legfelsőbb ásraja tattva ügynökévé váljunk, vagy egy tiszta transzcendentális közvetítő ügynökké Krsna szolgálatában, az a legcsodálatosabb lehetőség, amire egy lélek valaha is vágyakozhatott. De hogyan történhetett ilyen csoda egy olyan nyomorult ember életében, mint én magam?

Ez a mi pozitív gondolkodásunk. CSAK az Ő kegyük által tud bármi megnyilvánulni. Nekünk mindig látnunk kell a negatív, kizáró tényezőket magunkban. Krsna az egyetlen személy, aki valóban birtokolja a „minden jog fenntartva” címkét a bhakti folyamatában.

Mi még csak azt sem gondolhattuk ki, hogy Őt szolgáljuk. Nem is beszélve az Ő képviseléséről. Ha nem követjük a Guruink utasítását, hogyan képzelhetjük, hogy mi megpróbáljuk szolgálni Őt? „Halj meg, hogy élhess!” – lehetne alkalmazni erre az esetre. A prédikálás maga az élet, és a közöny olyan, mint a halál. Ítélet vár rám, ha bármi rosszat prédikálok, vagy ártalmára vagyok bárkinek a rossz tulajdonságaim miatt. De akárhogy is legyen, hadd fogadjam el ezt a kockázatot, csakhogy szolgálhassam a lelki tanítómesteremet. Fohászkodjunk alázatosan, hogy szándékainkban tisztává válhas-sunk.

Ha az én saját hitem gyenge, hogyan tudnék segíteni másoknak? Valójában Krsna az, aki segít másokon rajtad keresztül. Amíg megpróbáljátok a tőletek telhető legjobbat adni és hiszitek, hogy a lelki tanítómesteretek igazi célként tűzte elétek a lelketek szabadulását az illúzióból, mindig egyenesen előre haladtok. Őszintének lenni, és soha nem tettetni, – olyan valakit játszani, aki nem te vagy. Mégha nagyon újak is vagyunk ebben a folyamatban, valakinek mégis vállalnia kell a felelősséget. Megpróbáljuk követni a legmagasabbrendű ideálokat, amit kaptunk ebben az életben.

Másik fontos szempont mindig tudni azt: Kik a mi szadhuink? Nekik valóban fejlettnek kell lenniük a mi megértésünk szerint, és készen kell állnunk elfogadni a segítségüket és útmutatásukat. Bizonyos személyeket el is tanácsolhatunk hozzájuk, ha mi nem tudunk személyesen segíteni egyes helyzetekben. Kell legyen egy élő lelki tanítómesterünk, hogy asramvezetők lehessünk. Egyébként a Gurunk eltávozása után nekünk kell magunknak folytatni és válni lelki tanítómesterré. Azzal a személlyel, aki felavatja a bhaktákat az asramodban, a kapcsolatnak mély szeretetre és bizalomra kell épülnie, különben az új beavatottak be lesznek csapva.

Egy asramvezető legyen szerény, és szilárd a meggyőződésében. Krsna megvédi őt, amíg nem kezd súlyos sértéseket elkövetni. Ezt Krsna megígérte. Abban az esetben, ha bármilyen probléma adódna, az asramvezető keresse fel a Guruját vagy egy másik fejlett szadhut, hogy megtalálják a legjobb módját a probléma megoldásának.


--------------------------

Beszámolók és hirdetmények


A következő beszámolók és hirdetmények adminisztratív útmutatók az asram tevékenységeinek koordinálására és a közösség tagjainak tájékoztatására. Formájukra nézve a faliújságra szánt újságok. Közülük néhányat az asram, a templom minden látogatójának szánunk, néhányat pedig csak az aktív tagoknak.

Majd meglátod, hogy minden fejlődésnek indul az asramban, ha mindenki tájékozott az együttműködés részleteiről. Tegyetek ki gondosan összeállított, mutatós hirdetőtáblákat kartonból olyan helyekre, ahol a bhakták vagy vendégek könnyen megnézhetik, és rendszeresen frissítsétek is őket.
Beszámoló az adományokról (állandó hirdetmény)

Minden jelentősebb adományról bizonyos megállapított összeg felett ezen a lapon be kell számolni. Az adományozó személyét, adatait és az adomány célját itt le kell írni. Ez bátorítani fog további adományozókat és mutatja, hogyan dolgoznak a bhakták.
Adomány kérés (állandó hirdetmény)

Ez egy különleges lap, s a célja tájékoztatni a vendégeket a közösség sürgős szükségleteiről. Ez tájékoztat az olyan tervekről, mint oltár építés, könyvek kiadása, stb. Így az érdeklődő barátaink tudni fogják, hogy a bhakták mit szeretnének megvalósítani és máris az odaadó szolgálat szempontjából kezdenek el gondolkodni.
A Vaisnava Tanács határozatainak kihirdetése a közösségnek

A Vaisnava Tanács minden fontos döntéséről tájékoztatni kell a gyülekezetet. Kommunikáció hiányában a bhakták és barátok gyakran nem tudják, mit beszéltek meg a találkozókon. Emiatt a döntéseket gyakran figyelmen kívül hagyják. Ezen a lapon a határozatokat olyan részletesen el kell magyarázni, amennyire szükséges, kivéve ha az nagyon személyes és ezért nem érinti az egész közösséget.
Az asrami szabályok (állandó hirdetmény)

Azokat a szabályokat, melyek állandó érvényűek az asramokban, de gyakran feledésbe mennek, és amelyek általában ismeretlenek az új tagok számára, ki kell függeszteni a hirdetőtáblára hogy mindenki tudjon róluk. Még az ünnepeken is ez nagyon hasznos, mert megmagyaráz alapvető irányelveket a látogatóknak. Olyan témákra, mint a személyes regisztráció; a konyha, fürdőszoba, a templom-szoba szabályai és hogy mit jelent a szadhanikus viselkedés érdemes itt kitérni.
A közösség tevékenységei és fejlődésük (hirdetmény)

Ez egy nagyon fontos papír a tevékenységeitek fejlődésének kézbentartására, amihez hasonlót minden termelő cég vezet, s ami precízen nyomonköveti a tevékenységük hatékonyságát. Minden projektnek különböző lépései vannak és általában egy személynél több van bevonva a projekt különböző részleteibe. Ezen a lapon a következőket kell részletezni:

A tevékenység megkezdésének dátuma. A felelős személy. A becsült költség. A folyamat lépései. A felhasznált anyagok. Lehetséges további segítők. A végleges költség és a dátum, amikor a szolgálatot szeretnétek felajánlani Krsnának.

Ez a lap lehetővé teszi hogy minden bhakta ellenőrizze a fejlődés menetét, emlékeztesse azokat, akik eddig hanyagok voltak a kötelességeik terén; vagy ha szükséges, segít találni valakit, aki felvállalhatja ezt a projektet. Megmutatja az asram rövidtávú és hosszútávú terveit és hogy melyek élveznek prioritást a Vaisnava Tanács szerint.
A bhakták és szolgálatok listája (állandó egyeztetésre az asram irodában)

Ez egyike az asramvezetés legfontosabb eszközeinek. Ezen a lapon rajta van minden belső és külső aktív bhakta neve a hozzájuk kapcsolódó szolgálatokkal együtt. Rápillantva az asramvezető rögtön látja ha valaki hiányzik, és hogy emiatt milyen szolgálat marad el. Így könnyen találhat helyettest egy szolgálatra, mert minden rendelkezésre álló bhakta ott van a listán előtte. Ugyanazon a papíron van egy lista azokról a szolgálatokról is, amit az asram tervez felvállalni. Így a lapra nézve az asramvezető megértheti, hogy bhaktákat kell képeznie bizonyos szolgálatokra, melyek tervbe vannak ugyan véve, de még nem valósulhattak meg bhakták vagy a jó szervezés hiánya miatt. Ezt nagyon praktikus mágnestáblán végezni úgy, hogy a neveket és a szolgálatokat feltüntető táblácskákat szabadon el lehet mozdítani a könnyű vizualizáció érdekében.
Bhakták listája minden címükkel és telefonszámukkal (a közösség tagjai számára)

Ennek a listának tartalmaznia kell a közösség minden bhaktájának és barátjának címét és telefonszámát, és legyen elérhető minden tag számára. Ez akkor lesz nagy segítség, amikor meghívjátok a bhaktákat ünnepekre, gyerek programokra, találkozókra, stb. Ezt mindig frissíteni kell.
Napi pénzügyi jelentés kis közösségeknek

Ez a jelentés a bevételeket és kiadásokat szigorúan elkülöníti, és segít a vezetőknek egy pillanat alatt átlátni az asram pénzügyi helyzetét. Ezzel figyelemmel kísérhetjük a leltárt és ösztönzi a felelősöket, hogy számonkérhetők legyenek és hogy beszámoljanak a tevékeny-ségeikről a pénztárosnak. Ez a számos tevékenységgel rendelkező kis asramoknak ideális. Ha a programotok mérete miatt ez a fajta beszámoló nem praktikus, akkor tanácsot kell kérnetek a könyvelő-töktől, hogy hogyan ellenőrizzétek és hogyan jelentsétek a pénzügyi helyzetet a közösségnek.
A helyi misszió programjai (hirdetmény a közösségnek)

Ez a hirdetmény az alapvető bemutatása előadásainknak és más prédikáló programjainknak. Erre olyanokat lehet használni, mint plakátok, transzparensek, szórólapok vagy harinám programokon egy hirdetőtábla. A legjobb megjelentetni háromhavonta egy általános meghívót a változatos programjaitokról, címekkel, információkkal az előadókról és bármilyen más csodálatos dologról, amit tudtok ajánlani. A prédikálásotok így még vonzóbb lesz.

Itt van néhány ötlet arról, hogy mit lehetne felajánlani a városotokban a nyilvánosságnak. Próbáljatok meg minél több bhaktát bevonni a programokba, hogy még érdekesebbek legyenek.
Múrti imádat:

    * Arati szolgálat.
    * Praszád osztás.
    * Különleges szertartások és ünnepek szabadnapokon.
    * Ruhakészítő tanfolyamok.
    * Virágkötő tanfolyamok.

Zenei tanfolyamok:

    * Bhadzsan leckék.
    * Mridanga és harmónium leckék.
    * Zenekarok létrehozása vaisnava üzenettel.

Védikus főzési tudomány:

    * Hogyan főzzünk Krsnának?
    * Táplálkozástudományi és egészség-megőrzési (Ájurvéda) tanfolyamok.
    * Általános vegetáriánus főzőtanfolyamok csoportoknak, háziszolgálat, TV programok, stb.
    * Közétkeztetés praszáddal különböző alkalmakra.

Előadások:

    * Előadások a Védikus írásokról.
    * Bevezetés a jóga kurzusba.
    * Jóga, gyógykezelés a szenvedélybetegségek ellen.
    * Ünnepek rendezése és előadások az öregedésről az idősek otthonában.
    * Előadások börtönökben, hogy reményt és lelkesedést öntsünk a bentlakókba.
    * Előadások a Védikus kultúráról iskolákban és egyetemeken.
    * Előadások a különböző jógarendszerekről praktikus hatha-jóga gyakorlatokkal.
    * Előadások „A nők és a lelki élet” címmel.
    * Gyerekek lelki szórakoztatása és oktatása.
    * Előadás és bemutató a vaisnava színjátszásról.
    * Előadás és bemutató a vaisnava bábjátékról.
    * Előadás és bemutató a vaisnava audió- és videószerkesztésről.
    * Előadás a Tudatos Művészet Harmónia Iskolájáról és a műtárgyak kiállítása.
    * Előadások a prédikálásról és más különleges témákról.
    * Előadások olyan tudományos végzettségekről, mint a Bhakti Sásztri vizsgák.
    * Előadások a gyerekek oktatásáról a bhakti-jógában.
    * Előadások és találkozók, a vaisnavák közreműködése a világ jólétéért, úgymint: ** A Vegetáriánus Társaság (The Vege-tarian Society), Ételt az Életért (Food for Life), Vaisnava Jótékonysági Intézmények (Vaisnava Charities), stb.
    * Előadások arról, hogyan alakítsunk ki lelki házasságot.
    * Vaisnavák fellépése és prédikálása TV-beszélgetésekben.

Más vonzó programok

    * Vegyen részt vaisnava zarándoklatunkon egy lelki hétvégére.
    * Vegyen részt vaisnava zarándoklatunkon Indiába.
    * Nézzen meg egy vaisnava színdarabot, bábjátékot, stb.
    * Nézzen meg egy vaisnava videóműsort vagy diavetítést.
    * Ismerje meg a vaisnava művészetet vagy hallgasson vaisnava zenét egy koncerten.
    * Csatlakozzon különleges vaisnava szolgálatokhoz az általuk szervezett jótékonysági, filozófiai és szociális projektekhez.
    * Utazzon el egy szannjászival és váljon brahmacsárivá.
    * Vaisnava egészséggondozás, asztrológiai tanácsadás és brahminikus szolgálatok.
    * Tervezetek a vaisnavák nyugdíjazására és lelki önfenntartó közösségek létrehozása.
    * Bármi más, amit ki tudtok találni, hogy közelebb vonzzátok az embereket az odaadó szolgálatban töltött élethez, és amit egy képzett vaisnava jól be tud mutatni.

Ne feledjétek, hogy az emberek elsősorban bizonyos előadókhoz vonzódnak és csak másodsorban egy adott témához. Ezért amikor bemutatjátok az előadót, ébresszetek nagy tiszteletet a személye iránt, bármilyen témáról vagy projektről is beszéljen. Enélkül a dolog nagyon személytelen lesz.

Próbáljatok csak megbízható vaisnavákra támaszkodni a missziótok nevében bejelentett programok előadóiként.

Minél több ember fedezi fel mások szolgálatára tett erőfeszí-téseiteket, annál többen látogatnak el a rendezvényeitekre.


--------------------------

Asrami funkciók és szolgálatok


Az asrami funkciók következő listája talán segít megérteni, hogy hányféle tevékenysége lehet egy asramnak és hogy ezek közül hányat kell feltétlenül és megfelelően működtetnie. Sok esetben e szolgálatok 90%-át vagy az asramvezető maga végzi, vagy egyszerűen el vannak hanyagolva.

E listának az a célja, hogy segítse a Vaisnava Tanácsot kijelölni bhaktákat ezekre a feladatokra, hogy így egyre több bhakta kerüljön felelősségteljes pozícióba, ami bővíti az asrami szolgálatokat. Egy kis asramnak általában melegebb, családiasabb légköre van, de nekünk mégis mindig keresnünk kell újabb vaisnavákat, akik szeretnének részt venni az odaadó szolgálatban.

Minden szolgálat fontos, mert mindannyian ugyanazt a célt szolgáljuk!

    * Asramvezető
    * Asramvezető helyettes
    * Asrami titkár
      Megőrzi a különböző találkozók és a bhakta hírszolgálatnak szóló tájékoztatók különböző anyagait.
    * Recepciós
    * Fő pudzsári
    * A pudzsárit segítő személyzet
    * Virágfüzér készítők
    * Múrti ruha készítők
    * Szankírtan vezető
    * Utazó szankírtan vezető
    * A vendégszoba vezetője, aki az új jelentkezőket és a vendégeket fogadja
      Gondoskodik róla, hogy nemkívánatos személyek ne lépjenek be az asramba, ugyanakkor vigyáz, hogy elégtelen papírok miatt a kereső törekvők ne legyenek elutasítva az ajtónál, stb.
    * Az új bhakták instruktora
      Kiképezi azokat, akiket igaz tanulókként fogadtatok be és látja el utasításokkal a felavatásig.
    * Az asram parancsnok
      A legnehezebb feladat minden szolgálatot szétosztani a bhakták közt. Néha az egy igazi kihívás rávenni valakit a gyümölcsöző együttműködésre. Ő az asramvezető jobb keze.
    * Az előavatás koordinátora
      Előkészíti a listát és a kellékeket az előavatáshoz. Rendszeresen szervezett előavatásokat a legidősebb jelenlévő bhakta vezeti.
    * A védikus áldozatok koordinátora (Hotri)
      Ő tudja mi szükséges az Agni Hotra Jagjához és tart házasságkötést, végez első gabona szertartásokat, hajvágási ceremóniát, temetési szertartásokat, stb.
    * A Támogató tagság koordinátora
      Számontartja mindazokat a személyeket, akik aktív támogatói a missziónak, és gondoskodik a meghívásukról, különösen arról, hogy fogadva is legyenek mikor meglátogatják az asramot, a templomot.
    * A brahmanák instruktora
      Speciális leckéket tart azoknak, akik szeretnék megtanulni, hogyan kell prédikálni és a Múrtikat imádni.
    * Az indiai közösség koordinátora
    * Az asrami hírszolgálat titkára
      Az ő feladata az asram irodában vagy a recepciónál lévő hirdetmények frissítése, szépen dekorált kartonra vagy más hordozóra.
    * Az asrami takarító személyzet
    * Az asram konyhafelelőse
    * Az asram konyhai személyzete
    * Az asrami pék
    * Az asram pénztáros
      Kezeli a befolyó pénzeket, beszámol a könyvelőnek és kér jelentést a szankírtan árusoktól. Ő intézi a banki betéteket és ad ki csekély készpénzt, ha erre az asramvezető feljogosítja. Minden pénzmozgást ő finanszíroz, írásban dokumentálva azokat.
    * Az asrami vásárlások tanácsadója
      Megkapja a szükséges áruk listáját és koordinálja a vásárlás alkalmas időpontját, helyét és a mennyiséget. Segít időt és pénzt megtakarítani.
    * Az asram könyvelője
      Vezeti a napi egyenleget és neki adják a bhakták a vásárlásokról szóló számlákat. Ő egyáltalán nem kezeli a pénzt, de a pénztárost az ő adatai alapján ellenőrzik.
    * A vendégkönyv felelőse
    * Az asrami cipőfelelős
      Biztosítja, hogy cipők ne vesszenek el, és hogy a templom funkcióját ne rontsák el a bejárat körül szétszóródott cipők halmai. Érdemes megsorszámoznia a cipőket.
    * Az asrami praszádosztás koordinátora
    * A praszádosztás koordinátora különleges vendégeknek és vezetőknek
    * Az asram mosogatószemélyzete
    * Az asramközösség koordinátora
      Ez a személy hangolja össze minden belső és külső bhakta részvételét a különböző asrami funkciókban. Ha netán egy bhakta kezdene elsodródni, akkor ő próbálja személyesen megmenteni, új feladatot és lelkesedést adva neki. Javasolhat összejöveteleket, és mindenki barátja. Óriási segítséget nyújt ezzel az asramvezetőnek.
    * Az asrami harinám vezető
    * Harinám biztonsági felelős
      Ez a bhakta civil ruhába öltözve védi meg a harinámot bármilyen zavaró körülménytől, úgymint rendőri beavatkozások, részegek, ellenőrizetlen gyerekek, közforgalom átmeneti feltartása, könyvasztali inzultusok, stb.
    * A harinám könyvasztal koordinátora
    * A mozgó vaisnava prédikáló-bolt koordinátora
    * Az asrami étterem ügyvezetője
    * Az asrami ajándékbolt ügyvezetője
    * Az asram hulladékfelelőse
      A szerves és szervetlen hulladékok szétválasztására.
    * A vasárnapi programok koordinátora
      Gondoskodik róla, hogy a látogatók egy percre se unatkozzanak, attól kezdve hogy beléptek az ajtón egészen a távozásukig. Ő emlékezteti a bhaktákat a különböző kötelességeikre és a gyerekeket a vasárnapi gyerekprogramon tartja, hogy a felnőttek a saját feladatukra tudjanak koncentrálni az ünnepen.
    * Az asram színművészeti koordinátora
      Szövegeket gyűjt mindenféle vaisnava drámából és próbál hetente különböző színdarabokat tartani. A legjobb darabokat ki lehet választani nyilvános utcai vagy színpadi előadásra.
    * Az asramkönyvtár felelőse
      Gondoskodik róla, hogy a misszió minden kiadványa rendelkezésére álljon a bhaktáknak és a látogatóknak egy könyvtár-rendszerben. Ebben lehetnek audió- és videófelvételek is. Vezethet egy könyvállomány-jegyzéket is, amit a közösség szabadon forgathat. Ő biztosítja, hogy minden kiadvány meg legyen hirdetve, vagy be legyen mutatva a recepciónál.
    * Az asram zenei- és bhadzsan koordinátora
      Különböző zenei csoportokat próbál szervezni, melyek vaisnava dalokat adhatnak elő ünnepeken.
    * Az asram zenetanára
      Az ő feladata megtanítani a bhaktáknak, hogyan kell játszani a karatalon és a mridangán, hogyan énekeljenek tisztán vagy nagyon lágyan. Hogy a hangszerek össze legyenek hangolva, hogy kellemes összhangot adjanak.
    * A meghívók koordinátora
      Gondoskodik minden asrami program megfelelő hirdetéséről. Hogy a tagok értesüljenek az ünnepekről. Hogy a plakátok, szórólapok és transzparensek időben, illetve megfelelő rendszerességgel elkészüljenek és ki is függesszék őket.
    * A matadzsi asram vezetője
      Ennek a szolgálatnak központi szerepe van minden bentlakó és külsős matadzsi lelkesítésében, hogy szorosan kapcsolódjanak a lelki tanítómester missziójához és a prédikáláshoz. Ő szervezi a gyerekek vaisnava nevelési programját és a matadzsi közösségi találkozókat.
    * Az asram nyomdai- és hirdetési tanácsadója
      A nyomtatás és a nyomdai előkészítés egy összetett és költséges dolog. Egy személynek szakértővé kell válnia ebben, és tanácsokkal segítenie más bhaktákat.
    * A vaisnava gyermekoktatás felelőse
      Biztosítja, hogy a közösségben minden gyereknek legalább lehetősége legyen lelki nevelésben részesülni (függetlenül attól, hogy a szüleik együttműködnek-e vagy sem), legalább heti gyakorisággal. Ő koordinálja azt is, hogy a vaisnava ünnepeken legyenek párhuzamosan gyerekprogramok is, hogy a gyermekeinket boldogabbá és Krsna-tudatosabbá tehessük.
    * Az asram számítógép részlegének vezetője
      Ez a bhakta ajánljon számítógépes szolgáltatásokat más bhaktáknak igény szerint. Kívánatos, hogy legyen lézernyomtatási lehetősége és jártassága a tervező szoftverekben, hirdetések, szövegek kinyomtatásához, illetve hogy a könyveléshez és egyebekhez professzionális hátteret biztosítson.
    * Az asram járműveinek felelőse
      Neki kell megvédenie Krsna bhaktáinak életét és vigyáznia az asram járműveire olymódon, hogy az adott járművön megtanítja a bhakta sofőröket a biztonságos és elővigyázatos vezetés szabályaira.
    * Bábjáték felelős
      Ő teszi a gyerekeket és felnőtteket boldoggá oly módon, hogy rendszeresen prédikál a bábjáték csodálatos eszközén keresztül. Folyamatosan anyagot és újabb bábukat gyűjt, hogy minél nagyobb legyen a repertoárja.
    * A videókészítés felelőse
    * A hangfelvételek és azok másolásának felelőse
      Gondoskodik róla, hogy minden fontos zenei felvétel és előadás hanganyaga minden bhakta és a különböző felelősök rendelkezésére álljon. Néha kérdezzen rá a kintlevő felvételek használatára, mert a bhakták könnyen megfeledkeznek erről.
    * Az asram megbízott vagyonkezelője
      Vigyáz minden értéktárgyra, és figyelemmel kíséri a különböző eszközök használatát. Megszervezi újabbak beszerzését a legjobb nagykereskedelmi vagy piaci árakon.
    * Az asrami könyves szankírtan és prédikációs anyagok koordinátora
      Ennek a bhaktának kell biztosítania, hogy a különböző tevékenységű bhakták a misszió által nyomtatott minden anyaghoz hozzájuthassanak. Minden tevékenységi részleg tőle kap anyagokat, és ennek a terjesztő irodának küld beszámolót naponta.
    * Az asram indiai utazási koordinátora
      Összegyűjti azoknak a neveit, akik szeretnék meglátogatni asramjainkat Indiában. Ő szervez felkészítéseket a zarándoklat szabályairól. Ő kutatja fel a legelőnyösebb jegyvételi lehetőséget és tervezi meg az utazást. Ő koordinálja az utazás anyagi részét.
    * Az asram náma hatta program vezetője
      Megpróbál megragadni minden rendelkezésre álló lehetőséget, hogy szélesítse a prédikálást minden városban és faluban. Feljegyzi minden harinám központ címét, és toboroz bhaktákat hogy a különböző helyeket rendszeresen meglátogassák. Megpróbál minden harinám központot igazi prédikáló központtá változtatni, ott kiállítani és terjeszteni a misszió minden kiadványát és hangfelvételét.
    * Az asram külső előadásainak koordinátora
      Kézbentart minden lehetőséget, amivel növelni lehet a külső előadásokat különböző vaisnava témákban és toboroz prédikáló bhaktákat, akik elég képzettek előadónak. Használ videót, diavetítést és oszt praszádot, akárcsak teljes könyvasztalt, ha ez praktikus és alkalmas. Vészhelyzetben egy bhakta elegendő egy iskolai osztályban leckét tartani.
    * Az asrami műsorismertető és a leckék és programok őre
      Ez a szolgálat megvéd minden leckét a zavarástól. A gyerekeknek a gyerekszobába kell mennie vagy csendben ülnie a szüleikkel az előadóterem ajtajához közel. A látogatók kérdéseikhez lapokat és egy kérdőívet kapnak, mikor belépnek a terembe. Ha lehetséges, a hallgatóságot két csoportra kell osztani, az újonnan érkezetteket és a rendszeres diákokat különböző termekbe. Bemutatja az előadót és a könyvet amiből olvas, és csendet tart a beszélgetés alatt. Figyeli, hogy a könyvasztal jól nézzen ki és hogy valaki felügyelje.
    * Az asrami jóga kurzus koordinátora
      Kiadványunk, „A levelező jóga kurzus” egyfajta otthoni tanulmány, egy úttörő eszköze a bhakti-jóga tanításának. Minden személy, aki részt vesz ezen a kurzuson, már komolyan szimpatizál a filozófiánkkal és életstílusunkkal. Ehhez a szolgálathoz meg kell szervezni a kurzus anyagának kiosztását, és gondját viselni az új diákoknak levélben vagy személyes találkozókon, s ez egy nagyon érett és felelős személyt követel. A koordinátor új jógakurzus vezetőket is toboroz a bhakták közül, és rendszeres találkozókat tart minden tanuló részvételével, hogy további tanulmányozásra ösztönözzön és a kurzus további terjesztésére.
    * Az asram utazási koordinátora
      Az asramon kívüli ünnepeket és a hétvégi lelkigyakorlatokat koordinálja helyi és országos szinten.
    * Az asrami adománygyűjtő csoport
      Megpróbálnak gyűjteni a misszió számára prédikálás és a missziós kiadványok terjesztése által. Rendszeresen találkoznak, hogy megbeszéljék, hogyan lehet javítani a szolgálatukat.
    * Az asrami irattár és a kérdőívek koordinátora (mint pl. a vendégek űrlapja)
      Megkap minden kérdőívet és tájékoztatja az egyes részlegeket a potenciális új munkatársukról. Kartotékolja mindannyiuk adatait és mindig frissíti is az adatokat, hogy mindenki a megfelelő helyre kerüljön. Frissen tartja a bhakta nyilvántartást, akárcsak a jóga kurzus minden végzett hallgatóját, előavatásban részesülteket, náma hatta tagokat, stb.
    * Az asrami hírlevél iroda vezetője
      Ez a bhakta gyűjti össze a közösség és az asram különböző részlegeinek minden fontos információját. Ideális ezt az információt egy belső hírlevélben vagy egy általánosabb újságban mindenki számára közzétenni. Ez egy állandóan bővülő szolgálat, minthogy új lehetőségek folyamatosan adódnak. Ezenfelül rendszeresen közzéteszi a lelki tanítómester üzenetét a közösségnek.
    * Az asram dekorációkért felelős művészeti koordinátora
      Koordinál mindenféle dekorációs tevékenységet és bemutatja a művészi terveket a Vaisnava Tanácsnak. Vaisnava művészeket nevel és gyűjt minden kapcsolódó anyagot a művészeti könyvtárban.
    * Az asram építészeti koordinátora
      Minden építkezés nagyon komoly és sok egyeztetést igénylő feladat. Speciális stílust kell követni, hogy egy virágzó közösség alakulhasson ki. Minden művész ezen a személyen keresztül tegyen indítványt a terveiről a Vaisnava Tanácsnak.
    * Az asram public relations (PR) képviselője
      A közösség médiával kapcsolatos védelmét és kapcsolatait koordinálni kell. Neki kell fenntartania a jóviszonyt minden fontos tisztviselővel és média kapcsolattal.
    * Az asram jogi tanácsadója
      Ő egy megbízható kapcsolat legyen, aki gyorsan segítséget tud nyújtani bármilyen jogi kérdésben, ami előfordulhat a prédikáló munkában.


--------------------------

Utószó – Intések a jövőre


Miután számos nehézséggel kellett szembenéznem diksa gurum Sríla Prabhupád eltávozása után, a következő cikket írtam, hogy az eljövendő bhakta nemzedékeknek segítsek sikeresen szembenézni életük legnehezebb időszakával – mikor eltávozik a tanítómesterük.

Kelt. 1991. július 3-án.
Nyílt felhívás mindazoknak, akik érintettek a Brahma Madhva Gaudíja Szampradája lelki átörökítésében

SRÍ SRÍ GURU GÓRANGA DZSAJATÉ!

KEDVES VAISNAVÁK ÉS KEDVES BARÁTOK!

TI MIND, KIK AZ ABSZOLÚT IGAZSÁGOT ÉS AZ INDOKO-LATLAN KEGYET KUTATJÁTOK, KÉRLEK FOGADJÁTOK LEG-ALÁZATOSABB HÓDOLATOMAT!

Noha jómagam egy nagyon elesett lélek vagyok, úgy érzem tartozok mindannyiótoknak a következő felismerésekkel, melyeket Sríla Prabhupád, Sríla Srídhár Maharádzs és Sríla B.P. Puri Maharádzs áldásával tettem.

Egy tiszta vezető jelenléte nélkül bármilyen lelki intézményben elkezdődik a hanyatlás. Sajnos még a vaisnava intézményekben is, mint ahogy ez már bebizonyosodott. Lelki tanítómestereim eltávozása után személyesen tapasztaltam számos nehézséget, s e könyvnek az a célja, hogy útmutatóval szolgáljon, hogy mások vezetőjeként hogyan tisztulhatunk meg.

Arra itt nincs mód, hogy a zűrzavarok okát minden lehetséges oldalról megvizsgáljuk, melyek mindig egy valóban fejlett bhakta személyes útmutatása hiányában keletkeznek. Ezek itt csupán ajánlások és figyelmeztetések, melyek segítenek a helyes úton maradni és megvédeni életetek lelki atmoszféráját.

Akiknek a jövőben hasonló helyzetekkel kell szembenézniük a gurujuk eltávozása után, szerettem volna figyelmeztetni a következő tünetekre, melyek a küszöbön álló veszély jelei és gyors beavatkozást sürgetnek többek lelki életének megmentése érdekében.

   1. Bár a tanítás visszautasítja az anyagi életmódot, de ezek a vezetők saját szentségüknél fogva ezt indokoltnak tartják. A fényűző jólétet a közvetlen környezetük igazolja, mondván hogy: „Ők túl szentek, hogy az ilyen dolgok hassanak rájuk.”
   2. A szent üzeneteket monopolizálják, s rosszul használják fel (ma: szerzői jogi védelem), eltorzítják, elrejtik vagy egyszerűen eltussolják. A történelem is mutatja, hogy gyakran elrejtettek, vagy elégettek sok szentírást. A kritikusokat az így cselekvők elűzik, üldözik, sőt még meg is ölik.
   3. A magas pozíciójú személyeket és Isten képviselőjét a születés alapján választják ki, vagy az ellenszavazás lehetőségét, illetve a szervezési formákat korlátozzák.
   4. A szeretet helyett félelem uralkodik, s a légkör egyre inkább olyanná változik, hogy senki nem bízik senkiben.
   5. A kívülállókkal folytatott beszélgetéseket és kreatív filozófiai eszmecseréket megakadályozzák. A vaisnava filozófia képes legyőzni bármilyen ellentétes elképzelést. Emlékezzünk vissza Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvati Thákurra, aki totális háborút indított minden tévtanítás ellen.
   6. Kábítószer, pénzéhség, hazugság és világi szexualitás, valamint mindezek leplezése az ilyen álszent viselkedés állandó tünete. Bármilyen vallásos út is legyen, ha nem őszinték a vezetők. akkor előjönnek ezek a halálos betegségek. Egyetlen vezető kell csak, aki kettős életet él. Ezért javasolják a Védák, hogy egy tisztaszívű lelki tanítómesternél hódoljunk meg, ne egy intézménynél. Az érdekkapcsolatok rendszere, ami olyannyira jellemző a mi nyugati multinacionális társaságainkra, nem fog a segítségünkre lenni életben tartani Sríla Prabhupád vonalát.

Mindezek a fent említett tünetek ne vegyék el e kedvünket attól, hogy megpróbáljunk meghódolni és aktívan terjeszteni a bhakti-jógát. Minden szenvedésünk mögött valami nagy tanítás rejtőzik. Krsna személyesen megengedte, hogy mindezek megtörténjenek mindannyiunkkal. S a tanítás arról szól: Ébredjünk fel mielőtt megöregednénk! – s ez igaz minden jövőbeni vaisnavára. A világot nem érdekli egyetlen szervezett egyház sem, kivéve ha a politikusok ezzel több szavazathoz juthatnak. Ami az igaz vallást illeti, a hivatalos egyházak mind halottak. De egyetlen igazi önmegvalósított személy és a világ jólétéhez való valódi hozzájárulása sok szívet megnyerhet, s mint azt Sríla Prabhupád bizonyította, egy határozott benyomást tett az egész emberiség tudatára, anélkül hogy bármiféle gumibélyegzős társaság támogatására szüksége lett volna. Így ez mostmár rajtunk múlik, hogy Sríla Prabhupád dicsősége milyen hangosan fog zengeni egész életünkben. Vagy talán inkább nyergeljünk át menő üzletemberré, mivel eddig nem tudtuk szépen felvirágoztatni a misszióját?

Én sok lelkesítő jelet látok. Mind újabb és újabb vaisnava irodalom tűnik elő. Sok új templom és különálló bhakta rázza le a dogmatizmust és keresi a nektárt, amihez mi oly könnyen hozzájutottunk, mikor Sríla Prabhupád személyesen irányított és védett meg bennünket saját ostobaságunktól.

Látszik, hogy sok barátom és hittestvérem szerető odaadásának és áldozatainak köszönhetően újabb lelki vállalkozások teljesedtek ki, és fohászkodom érte, hogy őszintén tudjam szolgálni őket.

Tanulmányoztam Sríla Dzsíva Gószvámí és lelki tanítómestereim akaratát, és most azokra gondolok, akik majdan egyedül állnak a tanítómesterük eltávozása után olyan csodálatos személyes emlékek nélkül, mint amilyenek nekünk lehettek, mikor Sríla Prabhupád és Sríla Srídhar Maharádzs személyesen velünk voltak és oktattak minket.

Természetesen mindig igaz, hogy a csaitja-guru a szívünkben mindig megvédi őszinte kutatásunkat és útba igazít a megfelelő cselekvést illetően. De ha nincs akit megkérdezhetnénk, s magunknak kell döntést hoznunk Gurunk missziójának folytatásáról, akkor kérlek szépen benneteket vegyétek figyelembe következő javaslataimat.

A lelki átörökítést illetően a következők létfontosságúak.

   1. Áldozat nélkül nincs prédikálás. Szeretet és bizalom nélkül nem lesz áldozat és meghódolás. Miután lelki tanítómesterem elhagyta ezt a fizikális világot, igazából csak egy fontos kérdésem maradt: Hogyan fogom folytatni a szolgálatát? Hogyan fokozhatom a vágyam, hogy szolgáljam őt és szeressem Krsnát? Hogyan tudok majd lelkesíteni másokat, hogy komolyan foglalkozzanak a lelki élettel? Azelőtt boldogan vittem új barátaimat a Gurumhoz és azt mondtam nekik: Teljes bizalommal meghódolhattok Őelőtte. Én is ezt próbálom tenni. Ő képes elvezetni bennünket a Legfelsőbb Úrhoz. De ezután hogyan fogok prédikálni? Ha erre a kérdésre nincs jó válaszunk, akkor gondjaink lesznek, s a lelki folyamat becsülete forog kockán. Csak azt képviselhetem, amit a szívem is teljesen jóváhagy, különben csak olyan világi megfontolások vezérelnek, mint: Ki adja nekem a legjobb munkát a legtöbb fizetésen kívüli juttatással? Kinek a tanítványát szeretném feleségül venni? Ki fogja gondomat viselni az utolsó időkben?
   2. Milyen szeretettel viselte gondját Prabhupád minden egyes embernek amíg el nem hagyta a fizikai síkot. Mennyi tudásra és bölcsességre lesz szükségünk, hogy megfelelően tudjuk Őt szolgálni?
   3. Kutatni a tisztaságot, egyszerűséget, mértékletességet, alázatos-ságot és a valóban önzetlen szolgálatkészséget: ezek kétségbe-vonhatatlan jelei lesznek számunkra az alászálló isteni kinyilat-koztatásnak.
   4. Sose feledd, hogy a Guru teste szintén nem az ő éne. Teste Krsna szolgálatával van elfoglalva, így az nem közönséges, de őt sosem korlátozza. Valójában Srí Krsna az eredeti lelki tanítómester. Az Ő minden képviselője – a Guruk – eljönnek azokhoz, akik őszintén akarják szolgálni őt. Ezeknek az őszinte lelkeknek a guru-tattva inspirációja alászáll, hogy megfelelő utat mutasson nekik.
   5. A bráhmanáknak és szannjásziknak nagy felelőssége van. Gyakorlatilag ők a világ lelki tanítómesterei, ezért az kívántatik tőlünk, hogy váljunk alkalmassá, hogy felvállalhassuk ezt a szolgálatot.

Tanítványokat elfogadni – akik úgy érzik a szívükben hogy Krsna téged küldött a védelmükre – egy szent kötelesség, és ehhez jogod is van, miután a lelki tanítómestered eltávozott. De egyedül te vagy felelős a tetteidért és tiéd a kockázat is. Ha mégis alkalmatlan vagy, annak rendje és módja szerint el kell hogy távolítsanak e posztról és ekkor a mesterednek végzett szolgálatod romba dől. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy képesek leszünk-e az Úr Csaitanját és a Gurunkat egy életen keresztül képviselni, akkor jobb az új bhaktát egy másik vaisnavához vinni, akinek az őszinteségéhez nem fűződhet kétségünk. Az új jelöltnek meg kell vizsgálnia a vaisnavát, akihez küldtük, vagy bárkit aki iránt vonzalmat érez.

   1. Bárki is hozza el szívünkbe a késztetést, hogy Srí Krsna tiszta bhaktáivá akarjunk válni, vagy aki később megerősíti ezt a vágyat, az valóban a mi lelki tanítómesterünk, aki örökre kiérdemli szeretetünket és tiszteletünket. Gondosan tanulmányozva Sríla Srídhár Maharádzs könyvét, a Srí Guru és kegyé-t nagyra fogjuk értékelni a guru-tattva misztériumát.
   2. Hadd nyissanak az új guruk új templomokat. Senki ne rontson egy közösségre azzal a szándékkal, hogy ő a lelki utódja tanítómesterének, hacsak nem személyesen kérte erre a guruja. S így is ez csak arra a helyre vonatkozhat, ahol a prédikációját jelenleg végzi, s ne próbálja ezt kiterjeszteni más helyekre is. Krsna elküldi az igaz keresőt a mesteréhez.
   3. Ha egy új bhakta csatlakozik egy már eltávozott ácsárja templomához, ahol a vezető bhakták személyesen nem fogadnak el tanítványokat, akkor fokozatosan megismerhet más felavatott bhaktákat s az ő tanítványait. Ők is szívesen látott vendégek a fő templomban, s így ő is megtalálhatja a személyes diksa-guruját.
   4. Senki nem érezheti kötelezve magát, hogy guruként fogadjon el vagy segítsen a missziódban téged, hacsak nem érzi sürgetőnek ezt a szívében, s azt hogy téged segítve az ő guruja szolgálatát folytatja. Természetesen a vaisnava etikett arra tanít minket, hogy legyünk óvatosak, s ne zavarjuk meg az új bhakták hitét. Ez egy másik komoly oka annak, hogy miért kell a guruknak saját központjaiknak lenni, ahol a tanítványaikkal való viszony bensőséges és nem kierőszakolt. S ez az oka annak is, hogy egy alapító ácsárja főtemploma nyitott mindenki számára és ott senki nem akar új ácsárja lenni.
   5. Ennek megértése nélkül egy mozgalom olyanná válik, mint egy nagy medence víz nélkül, amibe egymás után hiába ugrálnak be az emberek hogy megtanuljanak úszni (meghódolni).
   6. Egy prédikátornak vagy lelki tanítómesternek olyan személynek kell lennie, aki teljesen meghódolt szolga. Aki a tanítványait szolgálja. Lemond a magánéletéről és keményen dolgozik azon, hogy a guruja üzenetét terjessze.
   7. Ne gondold hogy ismered az összes gurudat, amíg el nem éred Krsna lótuszvirág lábát vagy amíg tiszta szeretet nem ébredt a szívedben Őiránta.
   8. Ne látogasd azoknak a bhaktáknak a templomait, akik komoly-ságában kételkedsz, vagy ha nem tudsz azonosulni vagy meg-erősíteni őket érzéseikben. Ne légy irigy vagy túlzottan kritikus azokkal, akik esetleg sikeresebben szolgálják a gurudat.
   9. Kritizálni azokat, akik nem tudnak segíteni olyan, mint széllel szemben köpködni. Másokról szóló híreszteléseken csámcsogni vagy olyanok valós hibáit ecsetelni, akin nem tudunk segíteni azt eredményezi, hogy hibáik befészkelik magukat saját mentális rendszerünkbe, ahol aztán visszahatásként manifesztálódnak a durva síkon is. Csak azokat kívánd kijavítani, akik segítségért könyörögnek hozzád. Csak akkor látogassunk meg asramokat, ha akarunk segíteni, s csak akkor csatlakozzunk, ha azt szeretnénk, hogy még jobb és jobb legyen.

Az intézmények és a lelki élet kapcsolatáról:

   1. Ha vezetője vagy valamely közösségnek, kérlek mindig tiszteld azok véleményét, akik csatlakoztak missziós céljaidhoz. Ne légy a nagyzási mániának nevezett halálos kór áldozata. Hagyd, hogy mások is részt vállaljanak a terveidben és kreatívan hozzás-egítsenek a fejlődéshez. Hetente a vezetői egyeztetések elenged-hetetlenek. Méltányoljátok az új bhakták törekvését, hogy fejlődhessenek. Cseréljétek ki a gondolataitokat, hogy mindenki szabadon gondolkozhasson, s engedjétek meg, hogy kimutassák hajlamukat az építő jellegű együttműködésre, ahogyan azt Sríla Prabhupád is tette minden tanítványával. Az ilyen hozzáállás megvédi tevékenységeiteket a fásultságtól és közönytől. Bárki legyen is az, ha megengedi nekem hogy szolgálhassam, az a kegyét adja nekem, és ezáltal a lelki tanítómesteremet képviseli.
   2. Soha ne fejezd ki rosszallásodat, ha valaki nem akar a te vezetésed alatt szolgálatot végezni. Inkább próbáld meg kitalálni, hogyan szolgálhatnád őt.
   3. Minden asram igényel némi szervezést; egy vezetőt, pénztárost, a felelős bhakták heti összejöveteleit. Minden bhaktának meg kell értenie azt az alapvető dolgot, hogy hogyan végezze minden tevékenységét Krsna-tudatban. Mert ez a személyes és a közös fejlődés záloga. A szeretetteljes inspiráltság misztikus útja nélkül minden szervezet végül csődöt mond. Képezz vezetőket, ha mestered jó tanítványa akarsz lenni.
   4. Vezető pozícióban lévő bhaktáknak nagyon óvatosnak kell lenniük, mert nagy a felelősségük a bhakták és a közvélemény előtt. Nagyon nyitott életet kell élniük, nem lehetnek titkaik sem a pénzügyeiket, sem az erkölcsüket illetően. Az asramjuk könyvelésének teljesen átláthatónak kell lennie. Minden bhakta azt adja Krsnának, amit szívből neki szeretne adni. Őt nem érdekli, hogy mennyi pénze vagy tulajdona van valakinek. Csak a szívünket akarja. Ugyanakkor, mindarra amit a bhakták és érdeklődők Krsnának adományoztak, gondosan vigyázni kell. Azt a tulajdont pedig, amit a bhakták Krsnának vásároltak, olymódon kell regisztrálni, hogy soha senki ne tudja azt a saját céljaira felhasználni vagy eladni. Az alapító ácsárja – mielőtt eltávozna – választhat vezetőt hogy ezzel elkerülje a tanítványai közti harcot. De ha nem ad ilyen instrukciót, akkor azt a helyet úgy kell fenntartani, mint az „egység a különbözőségben” elve szerint növekvő vaisnava család otthonát. Ez esetben a vezetőséget a tanítványokból kell választani, akik maguk nem fogadnak el tanítványokat. Egy ilyen hely örökre szent zarándokhellyé válik, feltéve hogy a szeretetteljes tisztelet a család minden igaz tagja iránt él.
   5. Senki ne bátorodjon arra, hogy templom- vagy asramvezető legyen, ha ezt a szolgálatot nem önzetlenül Krsna örömére kívánja tenni.
   6. Szeress másokat, ha azt akarod hogy téged szeressenek. Végezd a szolgálatodat teljes szívedből. És ragaszkodj is ehhez. Ne hagyd, hogy körülötted szomorkodjanak. Sríla Prabhupád elvárta, hogy a prédikátorainak egész életre szóló megbízatásaik legyenek.
   7. Ne harcolj más bhaktákkal világi haszonért vagy hatalomért.
   8. Az igaz prédikátorokat mindig keresik. A világi vezetőket viszont csak álszentek veszik körül és senki nem szereti őket.
   9. A világi hatalom képviselőivel kerüld a konfliktust. A Legfelsőbb Úr híveinek, a vaisnaváknak és mindenki másnak a jó hírét könnyen lerombolhatják a propagandagépezetükkel. Ezért a bhakták csak a törvényeket tisztelve használják fel evilági kapcsolataikat. Szeretnénk megtanítani a világnak, hogy bízzanak a bhaktákban, mert emberi születésük legfőbb célját tudják beteljesíteni.
  10. Ne a nézeteiddel tetszelegj, hanem mutasd ki bölcsességedet. Ne várdd el a tiszteletet, a példád legyen tiszteletre méltó.
  11. A szervezetek léte és törvényhozó döntéseik csakis akkor igazoltak és szükségesek, ha valóban ösztönzik és elősegítik a vaisnava eszmények alapvető elveit. A szentség elve az „egység a különbözőségben”. Krsna az igazi haszonélvezője igaz bhaktái erőfeszítéseinek. S őt örömmel szolgáljuk Múrti formájában asramjainkban és templomainkban. Nem olyan fontos, hogy ki van megbízva a vezetéssel, ha a bhakták nagyrabecsülik őt. S mindenkinek – a legöregebbtől a legfiatalabbig – JÓL KELL ÉREZNIE MAGÁT A MISSZIÓBAN. És ez a vezetők kötelessége. Ha a valóság más, ahol te vagy, akkor a szadhu szanga elveit szívből követve mindenkinek meg kell próbálnia változtatni a helyzeten. Ha minden jó próbálkozás hiábavalónak bizonyul, akkor az embernek fel kell keresnie egy másik asramot, ahol a szerető bhakták társaságában folytathatjuk a szolgálatunkat, vagy indítani kell egy új asramot ugyanazon a helyen s őszintén szolgálni Krsnát és tiszta bhaktáit. Mivelhogy valójában minden szomszédban elkelne egypár prédikáló bhakta, lehet hogy az egész probléma nem más, mint álruhába bújt áldás.
  12. Minden bhaktának csak olyan vaisnavák beosztottjaként, illetve velük együtt kellene dolgoznia, akik transzcendentális céljai felől teljesen meg van győződve. Persze mindenki követhet el hibákat, de a titkolt motivációk lerombolják a szeretetet, bizalmat és odaadást egy közösségben.

Néhány általános jótanács:

   1. Düh és gyűlölet általában kielégítetlen kéjvágyunk biztos jelei, ezért próbáljunk mindig kedvesen bánni másokkal. Feleslegesen ne kiabáljunk senkivel.
   2. Mindig legyünk készek tisztázni szándékainkat; guru, sásztra és a szadhuk segítenek minket az önkényességünk legyőzésében. Kényelmesség, aluszékonyság, lustaság, nemtörődömség, ami azzal hízeleg körbe minket: „Erre van szükségem!” elfedi reális látásmódunkat.
   3. Mindig a prédikálás a lényeg, és az is marad, ami az Abszolút Igazság hirdetésének módszerét illeti.
   4. Sose ragaszkodjunk a pénzhez vagy ingatlanokhoz. Ha szükséges, jobb új missziót kezdeni, hogy mindig az eszményeinket követhessük. Krsna, ha úgy látná jónak, egy pillanat alatt nekünk adhatná az egész világot. Másrészt el is vehet tőlünk mindent, ha úgy látja, hogy az anyagi dolgok kezdik elhomályosítani lelki fejlődésünket.
   5. A bhakti-jóga folyamatának nem célja sok külsődleges szabályt követni. Igazi célja az istenszeretet kifejlesztése. Így mindent ami segít ebben, el kell fogadnunk és mindent ami gátol, el kell utasítanunk.
   6. Mindig keressük Krsna Szent Nevének oltalmát, úgy a szemé-lyes dzsapázás mint a közös éneklés formájában a templomban és az utcákon.
   7. Soha ne várjunk el senkitől semmit, amit nem tud vagy nem akar megtenni. A vaisnavákkal való harmonikus kapcsolatunk arany-szabálya ez. Természetesen a közösség tagjának vágynia kell önkéntesen és boldogan osztozni a szeretet terhének viselésében, hogy alkalmassá váljon egy vaisnava közösségben élni.
   8. Soha ne hanyagoljuk a vaisnava ácsárják által hátrahagyott transzcendentális irodalom tanulmányozását, lehetőség szerint fejlettebb bhakták társaságában. Hatoljatok a bizalmas jelentések mélyére azáltal, hogy megosztjátok azokat másokkal és eloszlat-játok a felmerülő kételyeiteket.
   9. Munkátokban törekedjetek a tökéletességre, ne elégedjetek meg a középszerűséggel! A Legfelsőbbnek csak a legjobbat szabad felajánlani. Ha nem törekedtek a legjobbra, akkor ez azt jelenti, hogy nem igazán hisztek abban, amit csináltok. Az emberi élet túl rövid esztelenségekkel tölteni. Brahmacsári, grihaszta vagy szannjászí; főzés, prédikálás vagy púdzsa szolgálat – törekedjetek a tökéletességre, és adjátok magatokból szeretettel a legjobbat.
  10. Ne irtózzatok elvállalni a felelősséget! A valódi könyörület azt jelenti: a szabadidőnket Krsna szolgálatában másoknak áldozzuk fel, s így a szenvedést örömre változtatjuk.
  11. Mindenkit szolgálnunk kell, de tudnunk kell hogyan:
          * Szolgáljuk a fejlett bhaktákat: teljes odaadással,
          * a velünk egyenlő szinten állókat: barátkozunk velük és szeretjük őket,
          * az új bhaktákat: foglalkozunk velük és példát mutatunk nekik,
          * a nem bhaktákat: szívből prédikálunk nekik.
  12. Van tudásod és bölcsességed: világíts meg mindent másoknak.
  13. Van hatalmad és erőd: védd meg a gyengéket és a segítség nélkül maradottakat.
  14. Ne feledjétek, hogy ez a mozgalom a Sríla Prabhupád által szervezett fontos asramokkal kezdődött, s hogy ezek célja oltalmat nyújtani másoknak és a valódi emberbaráti munka.
  15. A szádhana bhakti erőt ad lelki fogadalmaink beteljesítésében.
  16. A legfontosabb gurunk az, aki a legtöbbet segített nekünk, hogy visszatérhessünk Krsnához. Csak egy tanítvány tudja, hogy kikre tekint mestereiként. Mások ezt vagy tudják róla, vagy nem. Csak te tudod, hogy mennyire fontos a számodra Sríla Prabhupád vagy Sríla Srídhár Maharádzs. De szerencsére nincs kicsinyes versengés a tiszta bhakták közt, hogy egyedül maguknak kívánnák a tiszteletet a tanítványaiktól.
  17. Ha nem találtok valakit magatok körül, aki felvállalná a szerető odaadó szolgálat élő vonalának továbbvitelét, akkor a tiétek a választás, hogy felvállaljátok ezt a felelősséget. A mesteretek mindig ott lesz veletek, ha a szívetekben csak az a vágy ég, hogy őt szolgáljátok. És ez a tűz sohasem fog kialudni. Tápláljátok, s akkor a bhaktákkal való viszonyotok mindig igazi szadhu szanga lesz.
  18. Ne felejtsétek, Krsna és tiszta bhaktái sohasem hagynak cserben.

Szeretnék szívből köszönetet mondani szeretett hittestvéreimnek, barátaimnak és mindazoknak, akik engem és hibáimat elviselték, akik megengedték hogy tanuljak a hibáikból, akik bíztak bennem és támogattak a lelki út kutatásának nehéz pillanataiban, akik megengedték hogy Krsnáról és az Ő bhaktáiról beszélhessek, akik emlékeztetnek lelki tanítómestereimre és megengedik hogy szolgál-jam Őket, s akik annyi mindent feláldoztak és megajándékoztak a szeretetükkel és a barátságukkal.

Örökre le vagyok kötelezve mindannyiótoknak.

Kérlek, próbáljátok ezt a Krsna-tudatos mozgalmat a szívetekben, cselekedeteitekben elevenen tartani.

Próbáljátok úgy továbbadni, ahogyan kaptuk örök védelmezőink indokolatlan kegyéből, de ehhez szükséges, hogy meg is értsétek.

Mindig a ti szolgátok, barátotok és jelöltetek a Rúpanuga-szampradája tagságára

Szvámí B. A Paramádvaiti

--------------------------

Fordította:

Tamál Krisna d. (Bácskai Tamás), 2003. február
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:

The Temple President
A guide for all who care about spiritual community life
by Swami B.A. Paramadvaiti
Mexico 1995
Bhaktipédia felelős:

B.A. Késava szvámí